Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke sajtótájékoztatót tart az urnazárások után a kolozsvári Iskola Alapítvány székhelyén a romániai parlamenti választások napján, 2020. december 6-án. Kelemen Hunor szerint biztosítva lesz a magyar képviselet a román parlamentben a következő négy évben. Az RMDSZ elnöke az urnazárás után közzétett exit poll felmérések eredményei alapján értékelte a választásokat.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Kelemen Hunor: a koalíció nélkülünk nehezen összehozható

Romániában a részeredmények alapján 5 párt jutott be a parlamentbe a vasárnapi választásokon. A voksok 87 százalékának összeszámlálása alapján a szavazást a tavaly óta ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt nyerte 30 százalék körüli eredménnyel. Második helyen a jobbközép Nemzeti Liberális Párt végzett 25,4 százalékkal. Az RMDSZ 6,5 százalékot szerzett.

Mindamellett, hogy még nem véglegesek az eredmények, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint szerint elsőként a választókat illeti a köszönet, miután átérezték a választás súlyát. Az RMDSZ úgy számol, hogy a szenátusban közel 7, a képviselőházban 6,5 százalékon lesznek, lényeges változást legfeljebb a külföldön leadott voksok hozhatnak.

Az elnök az InfoRádiónak kifejtette: nehéz időszak áll mögöttük, amikor az emberek érzelmeit a félelem uralta, és ilyen körülmények közepette kellett őket egy nem szokványos kampányban megszólítaniuk. De

a legfontosabb, hogy kitartottak mellettük, és bizalmat szavaztak nekik, miután olyan megvalósítható javaslatokat kínáltak, amik az emberek biztonságigényét erősíthetik,

köztük az identitás megőrzését, valamint az egzisztenciális biztonságot, a munkahelyektől a gazdasági növekedésen át az egészségügy témaköréig.

Bár a választási részvétel történelmien alacsony volt, ami az elmúlt három évtizedben példátlan, a félelem fölírt minden egyéb számítást – tette hozzá Kelemen Hunor, aki biztosra veszi, hogy kaptak nem magyaroktól származó voksokat, annál is inkább, miután

a roma közösség vezetőivel Erdélyben – Maros, Hargita, Kovászna, Szatmár és Bihar megyében – volt egy megállapodásuk, aminek értelmében biztosan sok helyütt az RMDSZ-t támogatták.

Azonban úgy látja, az etnikai szavazásnak nincs alternatívája.

Mint ismert, a választást a tavaly óta ellenzékbe szorul Szociáldemokrata Párt nyerte 30 százalék körüli eredménnyel. Kelemen Hunor ugyanakkor emlékeztetett, a döntés a kormányalakításról az államelnök kezében van, hiszen az alkotmány szerint csak akkor kellene megbíznia a nyertes, ha annak megvan az 50+1 százaléka. Ezért bizonyára a liberálisoknak fogja megadni a lehetőséget, az RMDSZ véleménye ugyanakkor változatlan:

egy stabil középjobboldali kormánykoalícióra lenne szükség, ami nélkülük nehezen összehozható.

A kérdés az, hogy a Nemzeti Liberális Párt és Klaus Iohannis mit szándékozik tenni. Ha sikerül egy olyan kormányprogramban megegyezni, ami a magyarok érdekeit is szem előtt tartja, felkérés esetén az RMDSZ a kormányzást vállalja. A tárgyalások azonban még odébb vannak, egyelőre még mindenki a végleges eredményeket várja, amire szerdán, legkésőbb csütörtökön lehet számítani.

Az RMDSZ elnöke végül hozzátette, az olyan pártoktól, lásd a harmadik helyen befutó Mentsétek meg Romániát Szövetség, nem várják, ismerve a romániai politikát, hogy a magyarokat szeressék, hogy különösebb nagy tisztelettel viseltessenek irántuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×