Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Galambok a párizsi Eiffel-torony előtti Trocadero téren 2020. március 18-án. Az új koronavírus járványa  miatt Franciaországban az emberek csak igazolással és halaszthatatlan ügyben hagyhatják el a lakhelyüket, ha munkába, bevásárolni vagy orvoshoz mennek.
Nyitókép: MTI/AP/Thibault Camus

A terror árnyékában, a járvány szorításában indult az oktatás Franciaországban

Az őszi szünet után 12 millió tanuló tért vissza hétfőn az iskolapadokba Franciaországban, ahol időközben a koronavírus-járvány miatt újabb korlátozások léptek életbe, a terrorkészültség pedig a nizzai merénylet óta a legmagasabb szintre emelkedett.

Minden francia iskolában megemlékeztek délelőtt arról a történelemtanárról, akit az őszi szünet előtti utolsó tanítási napon, október 16-án azért ölt meg kegyetlenül egy csecsen iszlamista egy Párizshoz közeli középiskolánál, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján.

Jean Castex miniszterelnök személyesen emlékezett meg Conflans-Sainte-Honorine-ban, abban a kertvárosban, ahol a 47 éves Samuel Paty tanított. A kormányfő egy általános iskolai osztályban a tanulókkal együtt egyperces néma csenddel emlékezett a tanárra, majd Jean-Michel Blanquer oktatási miniszterrel ellátogatott abba a középiskolába is, ahol a tanár dolgozott. Itt a tanári karnak fejezte ki együttérzését, s a tanárok kiemelt szerepére hívta fel a figyelmet a diákok nevelésében.

"Samuel Paty itt azt tanította meg a köztársaság minden gyerekének, hogyan válhat szabad állampolgárrá. Miatta, a hazánkért, folytatni fogjuk.

Ezt a mi becsületünk és ez a mi dolgunk" – írta a látogatás alatt a miniszterelnök a Twitteren.

A koronavírus-járvány miatt tavasszal két hónapra kihirdetett általános karanténnal ellentétben a járvány második hullámának megfékezésére kihirdetett második lezárás alatt a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és a középiskolák nyitva maradnak, csak a felsőoktatási intézmények álltak át távoktatásra. A járványügyi korlátozások azonban szigorodtak:

hétfőtől a maszkviselés 6 éves kortól mindenkinek kötelező, míg az őszi szünet előtt csak 11 éves kortól kellett állandó jelleggel viselni.

Emmanuel Macron államfő a közösségi oldalakon szólt a tanulókhoz, jelezve, hogy támogatja őket a "nehéz újrakezdésben".

"Rátok gondolok, akik újrakezditek az iskolát" – írta az elnök a Snapchaten, az Instagramon és a Facebookon. "Tudom, mit éreztek a terrortámadások után, amelyek közül az egyik egy iskola előtt egy tanár ellen történt" – tette hozzá Emmanuel Macron.

Samuel Paty kegyetlen megölése óta egy újabb iszlamista merénylet is történt csütörtökön Nizzában, ahol egy 21 éves tunéziai egy katolikus templomban két embernek elvágta a torkát, egy harmadik embert pedig késsel halálosan megsebesített.

Ez volt egy hónap alatt a harmadik dzsihadsta merénylet az országban, ezért a terrorkészültséget a legmagasabb szintre emelte a kormány.

Hétfőtől a 60 ezer iskola közelében folyamatosan járőröznek a rendőrök és a csendőrök, akiket mintegy hétezer katona is segít a terrorelhárításban.

Az államfő a tanulóknak küldött üzenetében a vírushelyzetre is kitért.

"Időre van szükség, de együtt le fogjuk küzdeni. Tudom, hogy az egész napos maszkviselés nehéz. De minél jobban vigyázunk, annál gyorsabban térhet vissza a normális élet" – írta Emmanuel Macron.

Az oktatási miniszter a France Inter közrádióban elmondta: az iskolák nem számítanak a vírus terjedése szempontjából kockázatos helynek, s a kormány elsődlegesnek tartja, hogy a gyerekek ne szakadjanak el az iskoláktól a járvány idején sem.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×