eur:
413.78
usd:
398.63
bux:
0
2024. december 19. csütörtök Viola
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő férfi voksol a litván parlamenti választások második fordulója korai szavazásának első napján, 2020. október 19-én egy vilniusi autós  szavazóhelyen.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis

Kormányváltás jön Litvániában

Pedig Litvániát gazdasági szempontból kevésbé rázta meg a járvány, mint a többi európai országot.

Bejelentette választási győzelmét vasárnap késő este a legnagyobb litvániai ellenzéki párt, a jobbközép Haza Szövetség, és közölte, hogy két kisebb liberális párttal együtt hozzálát az új kormány megalakításához.

A miniszterelnöki székre pályázó Ingrida Simonyte a voksok 86 százalékának összesítése alapján közölte, hogy e három párt megszerezte a parlamenti helyek valamivel több mint a felét. Gabrelius Landsbergis, a Haza Szövetség elnöke hasonlóképpen azt mondta az eredmények fényében, hogy megkezdődhetnek köztük a kormányalakítási tárgyalások.

Ramunas Karbaakis, a kormányzó Litván Gazdák és Zöldek Uniója (LGPU) pátszövetség vezetője elismerte a választási vereséget.

Litvániában vasárnap tartották a parlamenti választás második fordulóját. A 141 fős egykamarás parlament, a Seimas képviselői közül 71-et közvetlenül, 70-et pedig pátlistán választanak meg négy évre. A második fordulóban az egyéni körzetekben legtöbb szavazatot szerző két jelölt mérte össze erejét.

A választási bizottság honlapján feltüntetett előzetes adatok szerint

a nyolcvanas évek szovjetellenes függetlenségi mozgalmából kisarjadt Haza Szövetségnek 49, a Saulius Skvernelis miniszterelnök koalícióját vezető LGPU-nak pedig 32 képviselője lesz

a parlamentben.

A Haza Szövetségének a parlamentbe ugyancsak bejutott két kisebb párttal, a Liberális Mozgalommal és a Szabadság Párttal együtt 73 képviselője lesz a parlamentben, ami elegendő a kormányalakításhoz.

A litván gazdaság jobban jött ki eddig a koronavírus-járvány okozta válságból, mint a legtöbb európai uniós ország,

de Skvernelist bírálatok érték amiatt, hogy nem tudta csökkenteni a munkanélküliséget, növelte az államadósságot, és nem tett eleget az újabb járványhullám megfékezése érdekében. A 2,8 milliós balti államban sokan elégedetlenségüket fejezték ki a választási kampány során amiatt, hogy továbbra is nagyok a jövedelmi különbségek, holott a litván gazdaság látványos növekedést produkált azóta, hogy az ország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz. A munkanélküliség 8,5 százalékos, és tavaly minden ötödik embert fenyegetett szegénység - jobbára az idősebb korosztályból, akárcsak tíz évvel korábban.

A litván gazdaság négy százalékkal zsugorodott az év második negyedében, ami a második legkisebb csökkenés volt az Európai Unióban a járvány közepette.

Kestutis Girnius politikai elemző szerint Ingrida Simonyte új kormánya várhatóan nem változtat a leköszönő kabinet kül- és védelmi politikáján, de piacbarátabb lesz, és nem valószínű, hogy tovább fogja növelni a szociális kiadásokat. A legégetőbb feladat számára a járvány elleni küzdelem, és kérdés, hogy elég bátor lesz-e a járvánügyi zárlat elrendeléséhez.

Az utóbbi hetekben Litvániában is megugrott a fertőzöttek száma, akárcsak másutt Európában. A baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint Litvániában 10 184 fertőzöttet tartanak nyilván, 134-en haltak bele a koronavírus okozte Covid-19 betegség szövődményeibe, és 4071-an gyógyultak meg.

Címlapról ajánljuk
Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Olaf Scholz nagy fordulata: Donald Trumppal akar közös Ukrajna-politikát

Rendkívüli változás körvonalazódik a parlamenti bizalmi szavazáson megbukott, de a február végi választásokon újrainduló német kancellár külpolitikájában. Olaf Scholz az elmúlt három évben az amerikai elnök, Joe Biden legszorosabb európai szövetségese volt, nem titkolva, hogy neki szurkolt a novemberi elnökválasztáson. Most azonban fordult a kocka, és új szövetségesként már a hamarosan hivatalba lépő új elnökre, Donald Trumpra számít.

Döntöttek az autóelkobzás és Rákosrendező ügyében, és elfogadták Budapest költségvetését

A Fidesz nélkül fogadták el a Fővárosi Közgyűlés ülésén Budapest jövő évi költségvetését. Szavaztak a képviselők Karácsony Gergely és Vitézy Dávid közös előterjesztéséről a "mini-Dubaj" beruházással kapcsolatban, illetve a közparkok bekamerázásáról szóló kezdeményezésről is. Javaslat készül a kormány számára egy milliárdos külvárosfejlesztésről és döntöttek a dunai uszoda létesítésének lehetőségével kapcsolatban is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.19. csütörtök, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Olajfinomító kapott lángra Oroszországban, európai országok katonákat küldhetnek Ukrajnába – Háborús híreink csütörtökön

Orosz közlések szerint csütörtökre virradóra Ukrajna masszív dróntámadást hajtott végre Oroszország ellen. A védelmi minisztérium szerint összesen 84 ukrán drónt lőttek le, ebből 36-ot a Rosztovi terület fölött. A megye kormányzója bejelentette, hogy egy drón- és rakétatámadás miatt tűz ütött ki a Novosahtinszk olajfinomítóban. Ukrán közlés szerint szintén a Rosztovi területen támadás érte Oroszország egyik legnagyobb vegyi üzemét, ahol rakétahajtóanyagot, lőszerhozzávalókat és robbanóanyagokat gyártanak. A Reuters információi szerint az európai országok vezetői a háttérben már tárgyalnak arról, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás esetén nagy létszámú fegyveres csapatokat küldenének Ukrajnába.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×