eur:
401.87
usd:
371.68
bux:
90456.13
2025. március 31. hétfő Árpád
Sztrájkoló dolgozók felvonulása Minszkben 2020. augusztus 17-én. Ezen a napon a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás. Az ellenzéki tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti győzelemmel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jauhen Jercsak

Új alkotmányt ígért és új választásról is beszélt a fehérorosz elnök

Egészen új dolgokról kezdett beszélni Aljakszandr Lukasenka, miután nem szűnnek a tüntetések és újabb orosz állami tévés dolgozók csatlakoztak a tiltakozókhoz. Az EU tagállamok vezetői szerdán rendkívüli tanácskozást tartanak.

Fehéroroszországban új elnökválasztást csak egy új alkotmány elfogadását követően fognak tartani - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn a minszki traktor-, illetve autógyárban (MZKT) mondott beszédében, amelyet a Belarusz-24 televízió közvetített.

"Új alkotmányt kell elfogadnunk, ahogy azt ti is akartátok... Népszavazáson kell elfogadni, mert az előző alkotmányt is referendumon fogadtuk el, s ha akarjátok, ennek alapján lehet elnök-, parlamenti és helyhatósági választásoka tartani" - hangoztatta Lukasenka, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett.

Mint mondta,

az ország új alaptörvényének a kidolgozása már folyik.

Lukasenka szerint két változatot már elutasított azzal az indokkal, hogy azok szövege csak kevéssé tér el a jelenleg hatályostól. Ismételten hangsúlyozta, hogy kész megosztani a hatalmat, de "nem az utca nyomására".

A vitatott körülmények között hatodszorra újraválasztott fehérorosz elnök a nap folyamán viszont még úgy fogalmazott: "Volt már egy választás, és amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik".

Andrej Dmitrijev, a Mondj Igazat elnevezésű társadalmi szervezet társelnöke, volt elnökjelölt a parlament rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta új választások kitűzése céljából. "Új választások, a fogva tartottak szabadon engedése, a békés állampolgárokkal szembeni erőszakos incidensek kivizsgálása, béke a városok utcáin és tartózkodás az erőszaktól" - összegezte követeléseit a politikus.

Sztrájkok több helyen

Hétfőn a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás a vitatott elnökválasztási eredmény, Lukasenka újraválasztása ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint az állami rádió és televíziós társaság több dolgozója is megerősítette, hogy kétszáz kollégájuk csatlakozott a tiltakozókhoz. A tájékoztatás szerint a médiavállalat vezetése nem támogatja a tüntetőket.

A Naftan olajfinomító nagyüzem dolgozói pedig egy sor politikai követelést fogalmaztak meg. "Bizalomvesztés miatt követeljük Aljakszandr Grigorjevics Lukasenka lemondását a Fehérorosz Köztársaság elnöki tisztségéről" - ismertette Olha Britikova részlegvezető a követelések egyikét. Hozzáfűzte, hogy szintúgy követelik Ligyija Jermosina, a fehérorosz Központi Választási Bizottság elnöke távozását, a politikai foglyok és a tüntetések alatt őrizetbe vett személyek szabadon engedését, az erőszak és az emberek üldöztetésének végét. A Naftan mindemellett zavartalanul folytatja tevékenységét.

A Belaruszkalij bányaipari óriásvállalat vájárjai hétfőn este sztrájkot hirdettek, és kivonultak Szalihorszk főterére tüntetni. A bányászok szintén Lukasenka lemondását és új választások kiírását követelték.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, konzultációra hazahívta Ukrajna minszki nagykövetét, hogy felmérje a bilaterális kapcsolatok további kilátásait "az új tények fényében".

"Alapvetően megváltoztatja a fehérorosz-ukrán kapcsolatok helyzetét az események alakulása Fehéroroszországban, amelynek társadalma bizalmatlanságát fejezte ki a hivatalos elnökválasztási eredményekkel szemben" - jelentette ki Kuleba.

Fehéroroszországban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta.

Címlapról ajánljuk
replaced

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×