Infostart.hu
eur:
387.61
usd:
329.55
bux:
111205.62
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Sztrájkoló dolgozók felvonulása Minszkben 2020. augusztus 17-én. Ezen a napon a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás. Az ellenzéki tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti győzelemmel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jauhen Jercsak

Új alkotmányt ígért és új választásról is beszélt a fehérorosz elnök

Egészen új dolgokról kezdett beszélni Aljakszandr Lukasenka, miután nem szűnnek a tüntetések és újabb orosz állami tévés dolgozók csatlakoztak a tiltakozókhoz. Az EU tagállamok vezetői szerdán rendkívüli tanácskozást tartanak.

Fehéroroszországban új elnökválasztást csak egy új alkotmány elfogadását követően fognak tartani - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn a minszki traktor-, illetve autógyárban (MZKT) mondott beszédében, amelyet a Belarusz-24 televízió közvetített.

"Új alkotmányt kell elfogadnunk, ahogy azt ti is akartátok... Népszavazáson kell elfogadni, mert az előző alkotmányt is referendumon fogadtuk el, s ha akarjátok, ennek alapján lehet elnök-, parlamenti és helyhatósági választásoka tartani" - hangoztatta Lukasenka, akit a Ria Novosztyi orosz hírügynökség idézett.

Mint mondta,

az ország új alaptörvényének a kidolgozása már folyik.

Lukasenka szerint két változatot már elutasított azzal az indokkal, hogy azok szövege csak kevéssé tér el a jelenleg hatályostól. Ismételten hangsúlyozta, hogy kész megosztani a hatalmat, de "nem az utca nyomására".

A vitatott körülmények között hatodszorra újraválasztott fehérorosz elnök a nap folyamán viszont még úgy fogalmazott: "Volt már egy választás, és amíg engem meg nem ölnek, nem lesz másik".

Andrej Dmitrijev, a Mondj Igazat elnevezésű társadalmi szervezet társelnöke, volt elnökjelölt a parlament rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta új választások kitűzése céljából. "Új választások, a fogva tartottak szabadon engedése, a békés állampolgárokkal szembeni erőszakos incidensek kivizsgálása, béke a városok utcáin és tartózkodás az erőszaktól" - összegezte követeléseit a politikus.

Sztrájkok több helyen

Hétfőn a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás a vitatott elnökválasztási eredmény, Lukasenka újraválasztása ellen.

A TASZSZ orosz hírügynökség helyszíni beszámolója szerint az állami rádió és televíziós társaság több dolgozója is megerősítette, hogy kétszáz kollégájuk csatlakozott a tiltakozókhoz. A tájékoztatás szerint a médiavállalat vezetése nem támogatja a tüntetőket.

A Naftan olajfinomító nagyüzem dolgozói pedig egy sor politikai követelést fogalmaztak meg. "Bizalomvesztés miatt követeljük Aljakszandr Grigorjevics Lukasenka lemondását a Fehérorosz Köztársaság elnöki tisztségéről" - ismertette Olha Britikova részlegvezető a követelések egyikét. Hozzáfűzte, hogy szintúgy követelik Ligyija Jermosina, a fehérorosz Központi Választási Bizottság elnöke távozását, a politikai foglyok és a tüntetések alatt őrizetbe vett személyek szabadon engedését, az erőszak és az emberek üldöztetésének végét. A Naftan mindemellett zavartalanul folytatja tevékenységét.

A Belaruszkalij bányaipari óriásvállalat vájárjai hétfőn este sztrájkot hirdettek, és kivonultak Szalihorszk főterére tüntetni. A bányászok szintén Lukasenka lemondását és új választások kiírását követelték.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte, konzultációra hazahívta Ukrajna minszki nagykövetét, hogy felmérje a bilaterális kapcsolatok további kilátásait "az új tények fényében".

"Alapvetően megváltoztatja a fehérorosz-ukrán kapcsolatok helyzetét az események alakulása Fehéroroszországban, amelynek társadalma bizalmatlanságát fejezte ki a hivatalos elnökválasztási eredményekkel szemben" - jelentette ki Kuleba.

Fehéroroszországban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az augusztus 9-én tartott elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta.

Címlapról ajánljuk
Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Hatalmas veszteségeket szenved el Oroszország - Meddig bírhatja még az orosz haderő?

Amikor 2022 februárjában kirobbant az orosz-ukrán háború, senki nem gondolta, hogy Ukrajna képes lesz most már közel négy éven keresztül kitartani Oroszországgal szemben. Amikor a Nyugat Kijev tartós támogatása mellett döntött, és szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, senki nem gondolta, hogy az orosz hadiipar képes lesz idáig kitartani. Oroszország azonban hatalmas haditechnikai tartalékokkal rendelkezett, olyannyira, hogy még az sem viselte meg, amikor veszteségei számszerűleg elérték a hadrendben tartott állomány értékét. Idén ugyanakkor már akadoztak a szovjet gőzhenger fogaskerekei, ugyanakkor a nyomás Ukrajnán továbbra sem enyhül. Az alábbi cikkünkben idén év végén is megnézzük, mekkora tartalékot mozgósított Moszkva, és még mennyi állhat rendelkezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×