Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
332.8
bux:
121530.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Helsinki, 2018. július 16.Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin elnök orosz államfő a kétoldalú megbeszélésüket követő sajtótájékoztatón a finn elnöki palotában, Helsinkiben 2018. július 16-án. (MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen)
Nyitókép: MTI/EPA/Compic/Mauri Ratilainen

Donald Trump mielőbb beszélni akar Vlagyimir Putyinnal

Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – hangzott el az amerikai elnök NBC News hírtelevízió Meet the Press című műsorának vasárnap adott interjújában.

Donald Trump haragjának adott hangot amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az ENSZ és néhány ország égisze alatti ideiglenes kormányzás bevezetését nevezte szükségesnek Ukrajnában, annak érdekében, hogy egy béke-megállapodás aláírható legyen.

„Ha a megállapodás nem születik meg, és ha azt gondolom, hogy ez Oroszország hibájából történt, akkor másodlagos vámokat vetek ki az Oroszországból származó olajra” – fogalmazott az elnök, amit 25-50 százalékos, az Oroszországból származó kőolajra kivetett vámként írt le. Hozzátette, hogy a kilátásba helyezett intézkedés nyomán, „bárki, aki kőolajat vásárol Oroszországtól, nem tudja majd értékesíteni semmilyen termékét, nemcsak az olajat az Egyesült Államokban”. Donald Trump egyben

szándékát fejezte ki arra, hogy még a héten beszéljen a kérdésről Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel nagyon jónak írta le kapcsolatát.

Az amerikai elnök légicsapásokkal és egyben vámokkal fenyegette meg Iránt is, amennyiben nem hajlandó nukleáris programjáról szóló megállapodást kötni az Egyesült Államokkal. A megállapodásban Iránnak le kell mondania arról, hogy nukleáris fegyverhez jut. „Ha nincs megállapodás jön a bombázás. Olyan bombatámadás lesz, amihez hasonlatost korábban még nem láttak” – fogalmazott.

Donald Trump ugyanakkor azt állította, hogy amerikai és iráni tisztségviselők között zajlanak tárgyalások. Ez ellentmond Maszúd Peszeskján iráni elnök állításának, aki vasárnapi közleményében elutasította, hogy közvetlen tárgyalásokba bocsátkozzanak az Egyesült Államokkal az iráni atomprogramról.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

Mélypontra ütötte a forintot a szárnyaló gázár

A forint kedden több mint 5 egységgel gyengült az euróval szemben, az árfolyam a 386-os szint közelébe emelkedett, miközben a dollár is 332 forint környékére erősödött. A hazai devizára részben az nehezedik, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrás után tovább drágult a földgáz a világpiacon. A befektetők attól tartanak, hogy a közel-keleti háború komoly termelési és szállítási fennakadásokat okozhat, ami az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinti. Közben az euró 0,7 százalékkal gyengült a dollárral szemben. A háborús helyzet egyre inkább rontja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát, ilyen környezetben pedig a dollár menedékeszközként erősödik. Európa energiafüggősége tovább növeli a nyomást az eurón, így a két tényező együtt rövid idő alatt is jelentős kilengéseket okozhat az EUR/USD árfolyamban. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közleményben jelezte: szorosan figyeli a közel-keleti eseményeket, amelyek már most is érezhető hatást gyakorolnak a világgazdaságra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×