Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
330.67
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Sztrájkoló dolgozók felvonulása Minszkben 2020. augusztus 17-én. Ezen a napon a fehérorosz ellenzék felhívására számtalan üzemben és az állami televízió épülete előtt kezdődött tiltakozás. Az ellenzéki tüntetéssorozat azután kezdődött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti győzelemmel.
Nyitókép: MTI/EPA/Jauhen Jercsak

Bűnbak lett a szavazatszámláló tanárokból Fehéroroszországban

Panaszkodnak a fehérorosz tanárok, hogy bűnrészesnek tartják őket az elnökválasztási eredmények meghamisításáért. Lukasenka elnök - hivatalosan - a voksok 80 százalékával betonozta be hatalmát, ami ellen folytatódnak a tömegtüntetések.

„Csak akkor lesznek megismételt választások, ha megöltök” – mondta gyári munkásokkal vitatkozva Aljakszandr Lukasenka, miközben ők azt kiabálták neki: „menj el”.

A több, mint negyedszázada kormányzó belarusz elnököt a demokráciákban szokatlanul magas - 80 százalékos - szavazati aránnyal választották újra. Vele szemben, a szomszédos Litvániába menekült és az ellenzéki jelölt szerepébe csöppent Szvjatlana Cihanouszkaja mindössze 10 százalékot ért el a hivatalos adatok szerint.

Szvjatlana Cihanouszkaja férje lett volna az egyik ellenzéki induló, de kizárták, őrizetbe vették, feleségét viszont nem akadályozták. Ő arról beszélt, hogy több, mint 50 szavazóhelyiségben többszörösen megverte Lukasenkát – azaz, az eredményeket meghamisították. Ha nem csalnak, akkor ő szerzett volna 60-70 százalékot – állította.

A politikai szárnyait még csak most próbálgató Cihanouszkaja nem tűnik jóval nyugatbarátabbnak a Moszkva és nyugati hatalmak között lavírozó Lukansenkánál. Nem tiltakozik harcosan például a Krím elcsatolása ellen vagy a melegjogok mellett, viszont elítéli a hatalom által alkalmazott erőszakot.

Az „Európa utolsó diktátorának” nevezett, de eddig relatív jólétet biztosító Lukasenka ellen utcára vonuló tüntetők közül 6000 embert több napra őrizetbe vették, egy részüket brutálisan megverték. Ketten meghaltak. Az elnök távozását követők szerint pedig ebben felelőssége van a fehérorosz tanároknak is, akik egy része az iskolai választóhelyiségekben számolta a szavazatokat.

Az RBK orosz portálnak nyilatkozó egyik tanár szerint más iskolákban tanító kollégái vagy a nyomásnak engedve vagy önként segítettek „helyes” végeredményt kihozni a szavazatszámlálás során. Szerinte felvételek is vannak arról, hogy hivatalnokok emlékeztették a tanárokat arra, mit várnak tőlük.

„A portásoknak meg azt mondták, hogy ne engedjék be a megfigyelőket” – mondta Marina Cserkasz, a 12-s számú gimnázium tanára, aki szerint az ő intézményükben nem volt nyomásgyakorlás. A 13-as számú gimnáziumban augusztus 14-ig tanító Natalija Bilina szerint náluk volt, de nem minden tanár engedett.

„Szeretném, ha tudnák, hogy nem mindenki vett részt benne.

Dühítő, hogy emberek weboldalakat publikálnak az összes tanár nevével. Nem szégyellik magukat? Azokat is fenyegetik, akik nem vettek részt a törvénysértésekben. Igen, tény a hamisítás, de ne tegyenek egyenlőségjelet a tanár és a hamisító közé” – mondta.

A fehérorosz tanárok egy része is a felvonulók között van, de úgy tűnik, a buzgó aktivisták egy része „járulékos áldozatot” csinált belőlük.

Az egyik ilyen pedagógus arról beszélt, hogy az iskolák 80-100 fős kollektívájából általában 3-6 tanár ült a szavazatszámláló bizottságban és nem fair ezért kollektíven elítélni az oktatókat. A tüntetők egy része úgy fejezte ki nemtetszését a szerintük a Lukasenka-rendszert hatalmon tartó tanárokkal szemben, hogy az iskolák kerítésére aggatták bizonyítványaikat és diplomáikat.

Közben több fehérorosz gyárban és üzemben indultak sztrájkok, bár a cégvezetés általában tagadja a munkabeszüntetés tényét. Sztrájkolnak az állami tévénél is. Az újdonsült ellenzéki vezér Szvjatlana Cihanouszkaja pedig közölte: kész átvenni az ország irányítását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×