Az Egyesült Királyság, valamint az Európai Unió nagyon intenzív tárgyalássorozatot tudhat maga mögött, azonban egy nappal a vége előtt lényegében fölálltak a felek az asztaltól, miután nem tudtak megállapodni megint csak a legalapvetőbb kérdésekben sem – fogalmazott az InfoRádiónak Gálik Zoltán.
A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint két fontos üzenete is volt a tárgyalássorozatnak: egyfelől a britek nemcsak a kereskedelmi tárgyalásoknak az alapelveiben nem tudtak továbbra sem egyetérteni az Európai Unióval – többek között azokat a versenyjogi- és munkaügyi szabályok elutasítva, amiket az EU a közös piac elérésének feltételeként szabna –, hanem
a szolgáltatási piac elérésének az alapelveiről sem kívánnak a felek megegyezni.
Szavai szerint, „kiszaladtunk az időből, hiszen július 1-ig kellett volna valamiféle keretet teremteniük ezen a területen”.A másik nagyon fontos dolog, úgy néz ki, hogy kül- és belbiztonságpolitikai megállapodás hiányában fog véget érni a következő napok tárgyalásai, hiszen a britek jelezték, formális megállapodásba nem akarnak ezen a területen sem belemenni – tette hozzá a szakember.
Gálik Zoltán arra is kitért, ha a mostani átmeneti időszak kevésnek bizonyulna, lenne lehetőség a hosszabbításra, december 31-e után akár két évvel is, de ennek lehetőségét a britek már az év elején elvetették, és törvényt is alkottak erről. Így viszont fel kell készülni arra, hogy 2021. január 1-jével megtörténik az úgynevezett kemény brexit, azaz az Egyesült Királyság hosszú távú megállapodás nélkül lép ki az unióból – vámokat, különböző kereskedelmi gátlókat generálva az EU és a szigetország között.
Más területen is fogy az idő
Mint ismert, Brüsszelben a csütörtöki napon egyeztetett a most indult német soros elnökség programjáról Angela Merkel kancellár és Ursula von der Leyen bizottsági elnök. A két vezető ezt követően úgy nyilatkozott, hogy kevés az Európai Unió újjáépítésére fordítható idő. A Corvinus docense ezzel kapcsolatban kifejtette: a brexit kapcsán a britek nagy reményeket fűztek korábban a német elnökséghez, hogy majd nagy áttörő eredményre fognak törekedni, de az kitűnik Németország programjából, hogy a koronavírus-válság, illetve annak kezelése lényegében teljesen kiszorította a brexit kérdését a prioritások sorából.