Infostart.hu
eur:
379.49
usd:
321.83
bux:
131704.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Lövöldöztek Észak- és Dél-Korea határán - megvan a jelentés, de nagy a hallgatás

Mind Észak-Korea, mind Dél-Korea megsértette az 1950-53-as koreai háborút lezáró fegyverszünetet május 3-án, amikor a két ország határán csapataik tüzet nyitottak - állapította meg az amerikai vezetés alatt álló, a koreai fegyverszünet betartását ellenőrző ENSZ-parancsnokság (UNC).

Az UNC felügyeli a két ország, fegyverekkel rendkívüli mértékben megerősített határa között kialakított demilitarizált övezetet. Az 1950-53-as koreai háború fegyverszünettel zárult, a felek békeszerződést azóta sem kötöttek.

Az amerikai tábornok vezette, többnemzetiségű vizsgálóbizottság közleménye szerint május 3-án az észak-koreai csapatok egyik őrhelyéről négy lövést adtak le az ENSZ-parancsnokság egyik őrhelyére a demilitarizált övezetet kettéosztó katonai demarkációs vonal déli részén.

Dél-koreai és amerikai tisztviselők úgy vélték, hogy az eset véletlenszerű baleset volt. Az UNC a vizsgálat során nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a lövéseket szándékosan vagy véletlenül adták le.

Észak-Korea katonai tisztviselők elismerték, hogy megkapták a vizsgálatot folytató bizottság kérdéseit, de hivatalos választ nem adtak. Phenjan nyilvánosan nem számolt be az incidensről.

Dél-koreai katonák is megsértették a fegyverszünetet, amikor az esetet követően félórával két sorozatot adtak le Észak-Korea irányába - írta közleményében az ENSZ vizsgálóbizottság.

A dél-koreai fél sem válaszolt bizottság felkérésére, hogy adjon magyarázatot a történtekre.

A szöuli védelmi minisztériumközleményében sajnálattal vette tudomásul az UNC megállapításait, egyben úgy vélekedett, hogy a testület nem végzett "tényleges" vizsgálatot Észak-Korea szerepét illetően. A tárca szerint katonáik a megfelelő eljárási rendet követték, amikor válaszoltak a lövésekre.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×