eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina
Fülöp-szigeteki asszonytól vesznek vizsgálati mintát a manilai Santa Ana kórházban 2020. április 14-én. A délkelet-ázsiai szigetországban széles körű tesztelés kezdődőtt ezen a napon a koronavírus-járvány elleni védekezésül. A Fülöp-szigeteken 5223 regisztrált koronavírusos fertőzöttet tartanak nyilván, a halálesetek száma 335-re nőtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Mark R. Cristino

Hetente több millió tesztelésre készülnek Németországban

Erről szól a német kormány egy formálódó járványügyi törvénycsomagja.

A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény várhatóan júniusban életbe lépő módosítása szerint a 83 milliós lakosság 5,4 százalékának megfelelő 4,5 millióra kell emelni a hetente elvégzett koronavírustesztek számát, hogy Németország fokozatosan maga mögött hagyja a társadalom és a gazdaság működését fékező járványügyi vészhelyzetet.

A javaslatban az is szerepel, hogy a leginkább veszélyeztetett csoportok védelmében megelőző jelleggel - tünetektől és fertőzésgyanútól függetlenül - szűrni kell az időseket és a betegeket gondozó és ápoló intézmények lakóit és személyzetét.

A tömeges tesztelés nagyjából havi 1-1,5 milliárd euróba (355-532,5 milliárd forint) kerülhet a kormányzati számítások szerint.

Szükség esetén az állatorvosi laboratóriumokat is be kell vonni a munkába.

A tervek szerint kiterjesztik a bejelentési kötelezettséget, az új szabályok alapján a helyi egészségügyi hatóságoknak nemcsak a koronavírus-fertőzés tényéről - a pozitív teszteredményről -, hanem a negatív eredményekről is tájékoztatniuk kell a Robert Koch országos közegészségügyi intézetet (RKI), és a gyógyultak száma alakulásának nyomon követéséhez azt is be kell jelenteni, ha egy igazolt fertőzött szervezetében már nem lehet kimutatni a kórokozót.

A kormány elé várhatóan április végén, a törvényhozás elé pedig május elején kerülő javaslatcsomag néhány elemét már korábban bejelentették. Közölték, hogy a 375 járási és városi egészségügyi hatóságnál 20 ezer lakosonként kialakítanak egy öt szakemberből álló munkacsoportot, amely csak a fertőzési láncok feltárásával, azaz kapcsolatkutatással és a tesztelés megszervezésével foglalkozik. Ezt a fejlesztést 50 millió euróval támogatják a szövetségi költségvetésből. További mintegy 20 millió eurót az új típusú koronavírus okozta betegségben (Covid-19) szenvedő külföldi EU-s állampolgárok németországi kezelésére fordítanak.

A legutóbbi kormányzati adatok szerint a járvány kezdete óta nagyjából 1,7 millió koronavírustesztet végeztek Németországban. A laboratóriumok kapacitása hozzávetőleg heti 730 ezer teszt elvégzésére elég. Az RKI elnökhelyettese, Lars Schaade keddi berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a kapacitások kihasználását korlátozza a tesztekhez szükséges, úgynevezett reagens anyagok globális piacán jelentkező erős keresletből fakadó hiány.

A RKI adatai szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) szerdáig országszerte 145 694 ember szervezetében mutatták ki, ami 2237 esettel több az egy nappal korábbinál.

A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 4200-zal 99 400-ra emelkedett.

A Covid-19 betegségben 4879 igazolt fertőzött halt meg, ez 281-gyel haladja meg az egy nappal korábbit.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Takács Ernő: 2025 hozhatja fellendülést az ingatlanfejlesztési piacon

Az ipari ingatlanoké most a slágerpiac, az iroda-, a vásárlóközpont-, szállodafejlesztés közül a legtrendibb – mondta Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Természetesen elemezte más szegmensek helyzetét is, így a lakás- és szállodapiaci helyzetet és az irodabérléssel kapcsolatos újdonságokat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Váratlan fordulat az építőiparban: a külföldi munkaerő már nem jön Magyarországra

Jelentős kihívásokkal néz szembe az utóbbi években a hazai építőipar, így talán soha nem volt még akkora jelentősége a technológiai újításoknak, mint manapság. Hol tartunk most az építőipari ciklusban? Elértük már a mélypontot vagy továbbra is lefelé tartunk? Mire számíthatunk a következő években az iparág és a technológiai újítások terén? Többek között ezekről kérdeztük Ézsiás Miklóst, a zsaluzatokkal, állványzatokkal és mérnöki szolgáltatásokkal foglalkozó PERI Magyarország ügyvezető igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×