Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Egy tokiói metró utasai 2020. április 7-én, amikor a japán kormány várhatóan Tokióban és hat másik japán prefektúrában korlátozott kijárási tilalmat vezet be a koronavírus-járvány elleni védekezéképpen.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Rendkívüli állapotot hirdettek Japánban több helyen

Hét prefektúrában - köztük Tokióban és Oszakában - rendkívüli állapotot hirdetett ki Abe Sindzó japán miniszterelnök kedden, hogy megfékezze az új koronavírus terjedését.

A rendelet szerdán lép életbe, és május 6-ig lesz érvényben Tokióban, a fővárossal szomszédos Csibában, Kanagavában, Szaitamában, Oszakában, valamint a vele szomszédos Hjogóban, továbbá Fukuokában.

A rendkívüli állapotra hivatkozva a kormányzók kijárási korlátozásokat vezethetnek be, és szabályozhatják az oktatási intézmények működését.

Megszakítják az olimpiai láng fukusimai kiállítását is az új intézkedések miatt. A láng március 12-én lobbant fel az ókori játékok helyszínén, Olümpiában, a japánok március 19-én vették át a fáklyát, amely másnap érkezett meg Japánba.

A japán törvények nem teszik lehetővé, hogy a tokiói kormány az európai országokban vagy Kínában látott óvintézkedésekhez hasonlókat léptessen életbe.

Az állampolgárokat nem lehet büntetni a korlátozások megszegéséért, és a cégeket sem kényszeríthetik bezárásra. Japánban ehelyett a társadalmi nyomásgyakorlásra és az emberek hagyományos szabálykövető magatartására támaszkodnak a vírus terjedésének megállítása érdekében.

A rendkívüli állapot kihirdetése egy márciusi törvénymódosítást követően vált lehetővé. Japánban a második világháború történelmi tapasztalatai miatt erős ellenállás övezi az állami jogkörök kibővítését.

"Úgy döntöttem, hogy rendkívüli állapotot hirdetek ki, mert a vírus egyre gyorsabban és egyre szélesebb körben terjed" - mondta a parlamentben Abe. A kormányfő aláhúzta: a koronavírus komoly hatással lehet a japánok mindennapi életére és a gazdaságra.

Egészségügyi szakértők figyelmeztettek, hogy

robbanásszerűen növekedhet a fertőzöttek száma,

különösen a Tokióhoz és Oszakához hasonló nagyvárosokban, ahol már most is sok a beteg. A 14 millió lakosú fővárosi régióban 1116 fertőzöttről tudni, ez a legnagyobb szám a szigetország 47 prefektúrájában.

Japánban 3906-an fertőződtek meg koronavírussal a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint, a halottak száma 92.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×