Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az amerikai Allergiás és Fertőző Betegségek Országos Intézete (NIAID) által közreadott,  dátumozatlan elektronmikroszkópos kép a SARS-CoV-2 nevű koronavírusról, amint laboratóriumban tenyésztve a narancsárga színű kórokozó előtör a környező sejtből. A 2019-nCoV néven is ismert vírus egy fertőző humán koronavírus, amely a COVID-19-nek nevezett, tüdőgyulladásos megbetegedést okozza. A mintát egy betegtől vették az Egyesült Államokban. A COVID-19-nek elnevezett újfajta koronavírus előidézte betegség halálos áldozatainak száma 1776-ra emelkedett Kínában, a legtöbben a járvány gócpontjában, Hupej tartomány székhelyén, Vuhanban hunytak el. A 2019 december közepe óta tomboló járvány fertőzöttjeinek száma 70 548-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/AP/NIAID-RML

Itt a remény? Gyorsan haladnak egy oltóanyag tesztelésével

Elkezdték két Covid-19 elleni oltóanyag klinikai tesztelésének első fázisát Ausztráliában - jelentette be csütörtökön az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO).

A CSIRO januárban kapcsolódott be a Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) vakcinafejlesztésre koncentráló globális szervezet munkájába, hogy segítsen a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésében.

Az Oxfordi Egyetemen és az amerikai Inovio Parmaceutical gyógyszergyártó által készített vakcinák állatokon történő tesztelését az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hagyta jóvá. A CSIRO ezekkel az oltóanyagokkal kezdte el a preklinikai tesztelést.

Az Oxfordi Egyetemen kifejleszett oltóanyag egy vektorvakcina, amely "hibás" vírust használ a koronavírus fehérjéinek az immunrendszerbe juttatására és az immunválasz kiváltására.

Ez a vírus nem képes szaporodni, ezért a vakcina nem tudja megbetegíteni a szervezetet.

Az Inovio által készített vakcina pedig a koronavírus bizonyos fehérjéit kódolja az immunrendszerbe és ezzel arra készteti a sejteket, hogy előállítsák ezeket a fehérjéket, mielőtt az immunrendszer reagálna rájuk.

A preklinikai vizsgálat keretében egyelőre házi görényeknek adják be a vakcinákat a CSIRO egy magas szintű biológiai biztonsági létesítményében. A tesztelésnek ez az első fázisa mintegy három hónapot vesz igénybe - mondta el a CSIRO egészségügyi igazgatója, Rob Grenfell. Hozzátette, hogy alkalmazható vakcina legkorábban a jövő év vége felé lehet a fejlesztésből. A CSIRO azt is vizsgálja, hogy a vakcina milyen módon fejti ki leghatékonyabban a hatását: az izomszövetbe injektálás és az orrspray is szerepel a kutatásban.

Grenfell kiemelte, hogy

az ausztrál kutatók a preklinikai tesztelésig nyolc hét alatt jutottak el, holott ez máskülönben akár két évbe is telhet.

Elmondta, hogy a jelenleg vizsgált két lehetséges oltóanyag közül az egyikkel április végén vagy május elején már elkezdődhet az embereken történő tesztelés is.

Kínán kívül a CSIRO volt az első kutatószervezet, amely sikeresen kifejlesztette a vírus laboratóriumi változatát. Februárban erősítették meg, hogy a házi görények az emberhez hasonlóan reagáltak a koronavírusra, mivel légzősejtjeikben megvan az a receptor, amelyhez a vírus kapcsolódni tud. A vakcinával ezt a kapcsolódást akarják gátolni.

Grenfell szerint jó esély van arra, hogy az oltóanyag embereknél is hatásos lehet.

Jelenleg az amerikai Moderna Inc. áll legközelebb az ismert kutatóintézetek közül az emberi teszteléshez, bejelentett terveik szerint már márciusban elkezdték a kísérleteket.

Izraelben szintén elkezdték egy Covid-19 vakcina prototípusának tesztelését rágcsálókon egy biokémiai védelmi laboratóriumban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×