Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tisztségében töltött első száz nap leteltének alkalmából tartott brüsszeli sajtóértekezleten 2020. március 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen újabb menekültügyi intézkedéseket sürget

Húsvét után mutatja be új migráció és menekültügyi csomagját az Európai Bizottság – mondta el a testület elnöke. Ursula von der Leyen brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte: a török elnök állításával szemben Európa határai nincsenek és nem is voltak nyitva.

Az első 100 hivatalban töltött nap értékelésére összehívott sajtótájékoztatón elsősorban a jelenlegi kihívásokról beszélt Brüsszelben Ursula von de Leyen. Az Európai Bizottság elnöke a migrációs helyzetről azt mondta, az Európai Unió sokkal felkészültebben reagál a jelenlegi krízisre, mint ahogy azt 2015-ben tette, de ez még mindig nem elegendő.

Többször is hangsúlyozta, hogy két kötelessége van a 27-eknek, illetve az érintett álllamoknak:

a külső határok védelme és az alapjogok biztosítása,

vagyis például a menedékkérelem-benyújtási jog lehetővé tétele. Azt azonban egyszer sem mondta ki az őt kérdező újhságíróknak válaszolva, hogy Görögországnak be kellene fogania a határainál lévő menekülteket. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell az unió határain a nyomást, és ezt követően lehet az ott lévő emberek helyzetét rendezni. Ehhez azonban Ankarával is egyezségre kell jutni, amit a Bizottság egyik kiemelt céljának tekint.

Ursula von de Leyen jelezte, az Unió eddig is és a jövőben is segíteni szeretné Törökországot a területén lévő szíriai menekültek ellátásában. Ennek részleteiről a következő hetekben tárgyal majd Brüsszel és Ankara.

„A török elnök mondta, hogy nyitva vannak a határok. Azonban a helyzet az, hogy unió határai nincsenek és nem is voltak nyitva”. A bizottság elnöke bejelentette, a tesültet húsvét után mutatja be új migráció és menekültügyi csomagát. Addig is Görögország a korábbi 350 millió euró után újabb 350 millió eurót kap a migrációs helyzet kezelésére,

múlt heti kérésére pedig öt ország, Luxemburg, Franciaország, Finnország, Portugália és Németország jelezte, hogy kész kísérő nélküli fiatalkorúakat befogani a túlzsúfolt görög szigetekről.

Az új kronavírus-járvánnyról Ursula von der Layen azt mondta, a bizottság folyamatosan értékeli a helyzetet, és azt kérte a tagállamoktól, hogy mihamarabb jussanak kompromisszumra a következő hét éves költségvetés kérdésében, mert ez adhatja az alapját a leendő segítségnyújtásnak. A pénzügyminiszterek jövő heti ülésén a járvány gadzasági- és pénzügyi hatásai, illetve az azokra adandó válaszok lesznek a középpontban.

A jövőről a bizottság elnöke azt mondta, ma már nem kérdés, hogy az unió klímasemleges lesz-e, jelenleg az ahhoz vezető út kidolgozása zajlik. Mindeközben cél az is, hogy az Unió minden szempontból versenyképes legyen, éppen ezért kedden bemutatják a bizottság iparstratégiáját, szerdán pedig a körforgásos gazdasági cselekvési tervét.

A brexitfolyamatról Ursula von der Leyen azt mondta, a felek bemutatták elképzeléseiket, most Londonon a sor, hogy eldöntse, mennyire szeretne közel maradni a belső piachoz. Minél szorosabb együttműködést akar a brit vezetés, annál inkább teljesítenie kell az egységes piac szabályait. A londoni plitikusoknak azon is el kell gondolkodniuk, hogy a kedvezményekért mit tudnak cserébe ajánlani a 27-eknek – mondta a bizottság elnök első 100, hivatalban töltött napja értékelésére tartott sajtótájékoztatóján.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×