Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

Menekültválság: meddig marad a patthelyzet?

Nem hozott eredményt Recep Tayyip Erdogan hétfői brüsszeli látogatása – véli Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint az erősödő menekültválság és a szíriai konfliktus kereteiről mindössze annyit mondtak ki az Európai Unió és a NATO vezetői, valamint a török elnök, hogy meg kell találni a megoldást, de elmozdulás ebbe az irányba nem történt.

A török elnök az EU-val aláírt, 2016-os megállapodással egyáltalán nem elégedett, mert megítélése szerint Brüsszel nem tartja be az abban foglaltakat, hiszen

egyrészt nem kapta meg Törökország az ígért pénzt, másfelől egyéb ígéretek sem teljesültek,

mint például a vízummentes beutazási lehetőség török állampolgárok számára az unióba – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő.

Az említetteken felül kialakult egy „nagyon veszélyes helyzet” Idlib tartományban, ahol bár a törökök nem ismerik el, de az offenzíva során vereséget szenvedtek, amihez Erdogan szeretne most segítséget kapni, tette hozzá Kis-Benedek József. Ezért is kereste föl a hétfői napon a török elnök az Európai Unió vezetőit, valamint a NATO főtitkárát.

Erdogan az EU-tól azt várja, hogy fizesse ki, amivel tartozik, illetve szeretne egy új megállapodást is kötni, ami pedig a NATO-t illeti, mint tag, segítséget vár az iblibi „probléma” besegítésében, továbbá keményebb hozzáállást vár az Észak-atlanti Szövetség részéről az egész szíriai kérdéshez.

Charles Michel, az Európai Tanács feje a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy egy közös uniós–török delegáció fogja vizsgálni a korábban megítélt pénzek teljesítését, hogy milyen esetleges elmaradt részek vannak. Az ET-elnök azt is megjegezte, elkerülhetetlen hogy az összeget kifizessék.

Kis-Benedek József ezzel kapcsolatban megjegezte, lehetnek elmaradások bőségesen, ugyanakkor a brüsszeli álláspont az, hogy a menekülttáborok felépültek, így a kezdetben ígért 6 milliárd euró teljes kifizetésére nem indokolt, éa amit a továbbiakban adnak, az az úgynevezett pántlikázott pénz, vagyis meg van határozva, hogy mire lehet fordítani, ami jelen helyzetben a menekültek ellátása. Ezeket a forrásokat viszont nem a török államfőnek adják, hanem azoknak a szervezeteknek, amelyek a menekültekkel foglalkoznak. Ami

egyáltalán nem tetszik az Erdogannak

– emelte ki a biztonságpolitikai szakértő.

Az pedig még inkább kényes kérdés, és a tagállamok nem fognak belemenni, hogy a törökök megkapják a vízummentességet. Ezért is szeretne a török elnök új megállapodást kötni, amivel nem kapkod az Európai Unió, ugyanis pontosan tudják, hogy Görögország egyelőre tartani fogják a hatát a menekültekkel szemben – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

A szakértő egyetértett, hogy

a pénz önmagában még nem fogja megoldani a menekültekkel kapcsolatban kialakult válsághelyzetet

Törökországban, ezért is sürgetheti Erdogan a nemzetközi közösség besegítését a szíriai helyzet megoldásába, ahol jelenleg harcok dúlnak, és sok érdekkülönbség is meghúzódik (török, iráni, orosz, stb.), amit nem biztos, hogy európai uniós szinten lehetséges egyeztetni.

A patthelyzet így egy darabig marad, legalábbis, amíg a görögök tudják tartani a határfrontot, ami Kis-Benedek József szerint nem megoldás, legfeljebb időhúzás mindkét fél részéről. Megjegezte továbbá, hogy a balkáni útvonalon is bőségesen vannak menekültek, akik már a török határnyitás előtt érkeztek, és biztosan nem gondolják úgy, hogy visszatérnek Pakisztánba, Bangladesbe, Afganisztánba, vagy éppen észak-afrikai országokba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×