Infostart.hu
eur:
364.54
usd:
331.52
bux:
146155.68
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

Menekültválság: meddig marad a patthelyzet?

Nem hozott eredményt Recep Tayyip Erdogan hétfői brüsszeli látogatása – véli Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint az erősödő menekültválság és a szíriai konfliktus kereteiről mindössze annyit mondtak ki az Európai Unió és a NATO vezetői, valamint a török elnök, hogy meg kell találni a megoldást, de elmozdulás ebbe az irányba nem történt.

A török elnök az EU-val aláírt, 2016-os megállapodással egyáltalán nem elégedett, mert megítélése szerint Brüsszel nem tartja be az abban foglaltakat, hiszen

egyrészt nem kapta meg Törökország az ígért pénzt, másfelől egyéb ígéretek sem teljesültek,

mint például a vízummentes beutazási lehetőség török állampolgárok számára az unióba – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő.

Az említetteken felül kialakult egy „nagyon veszélyes helyzet” Idlib tartományban, ahol bár a törökök nem ismerik el, de az offenzíva során vereséget szenvedtek, amihez Erdogan szeretne most segítséget kapni, tette hozzá Kis-Benedek József. Ezért is kereste föl a hétfői napon a török elnök az Európai Unió vezetőit, valamint a NATO főtitkárát.

Erdogan az EU-tól azt várja, hogy fizesse ki, amivel tartozik, illetve szeretne egy új megállapodást is kötni, ami pedig a NATO-t illeti, mint tag, segítséget vár az iblibi „probléma” besegítésében, továbbá keményebb hozzáállást vár az Észak-atlanti Szövetség részéről az egész szíriai kérdéshez.

Charles Michel, az Európai Tanács feje a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy egy közös uniós–török delegáció fogja vizsgálni a korábban megítélt pénzek teljesítését, hogy milyen esetleges elmaradt részek vannak. Az ET-elnök azt is megjegezte, elkerülhetetlen hogy az összeget kifizessék.

Kis-Benedek József ezzel kapcsolatban megjegezte, lehetnek elmaradások bőségesen, ugyanakkor a brüsszeli álláspont az, hogy a menekülttáborok felépültek, így a kezdetben ígért 6 milliárd euró teljes kifizetésére nem indokolt, éa amit a továbbiakban adnak, az az úgynevezett pántlikázott pénz, vagyis meg van határozva, hogy mire lehet fordítani, ami jelen helyzetben a menekültek ellátása. Ezeket a forrásokat viszont nem a török államfőnek adják, hanem azoknak a szervezeteknek, amelyek a menekültekkel foglalkoznak. Ami

egyáltalán nem tetszik az Erdogannak

– emelte ki a biztonságpolitikai szakértő.

Az pedig még inkább kényes kérdés, és a tagállamok nem fognak belemenni, hogy a törökök megkapják a vízummentességet. Ezért is szeretne a török elnök új megállapodást kötni, amivel nem kapkod az Európai Unió, ugyanis pontosan tudják, hogy Görögország egyelőre tartani fogják a hatát a menekültekkel szemben – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

A szakértő egyetértett, hogy

a pénz önmagában még nem fogja megoldani a menekültekkel kapcsolatban kialakult válsághelyzetet

Törökországban, ezért is sürgetheti Erdogan a nemzetközi közösség besegítését a szíriai helyzet megoldásába, ahol jelenleg harcok dúlnak, és sok érdekkülönbség is meghúzódik (török, iráni, orosz, stb.), amit nem biztos, hogy európai uniós szinten lehetséges egyeztetni.

A patthelyzet így egy darabig marad, legalábbis, amíg a görögök tudják tartani a határfrontot, ami Kis-Benedek József szerint nem megoldás, legfeljebb időhúzás mindkét fél részéről. Megjegezte továbbá, hogy a balkáni útvonalon is bőségesen vannak menekültek, akik már a török határnyitás előtt érkeztek, és biztosan nem gondolják úgy, hogy visszatérnek Pakisztánba, Bangladesbe, Afganisztánba, vagy éppen észak-afrikai országokba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Nagy ütést kaptak a tőzsdék, csúnya lett a zárás az USA-ban

Az Nvidia körüli botrány adott irányt múlt héten a tőzsdéken, és a rossz hangulat továbbra is kitart. Európában mérsékelt esést lehetett látni, az amerikai tőzsdéket pedig ismét az AI-részvények húzták lefelé a hétfői kereskedésben. A magyar tőzsde a napon belüli kilengések ellenére pluszban zárt, a blue chipek közül a Telekom és a Richter árfolyama is új történelmi csúcsra ment ma. Itthon az MNB holnapi kamatdöntése lesz a hét első felében a legizgalmasabb, külföldön pedig továbbra is az AI-részvényeken lesz a világ szeme, jön az Nvidia gyorsjelentése és az Anthropic IPO-ja is teszteli a piacokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×