eur:
409.89
usd:
389.27
bux:
79657.85
2024. november 25. hétfő Katalin
Recep Tayyip Erdogan török államfő, a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) vezetőjét ábrázoló transzparens előtt lengetik a párt zászlóit az AKP isztambuli főpolgármester-jelöltjének, Binali Yildirim volt kormányfőnek a támogatói a helyhatósági választások napján, 2019. március 31-én Isztambulban.
Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gurel

Menekültválság: meddig marad a patthelyzet?

Nem hozott eredményt Recep Tayyip Erdogan hétfői brüsszeli látogatása – véli Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára szerint az erősödő menekültválság és a szíriai konfliktus kereteiről mindössze annyit mondtak ki az Európai Unió és a NATO vezetői, valamint a török elnök, hogy meg kell találni a megoldást, de elmozdulás ebbe az irányba nem történt.

A török elnök az EU-val aláírt, 2016-os megállapodással egyáltalán nem elégedett, mert megítélése szerint Brüsszel nem tartja be az abban foglaltakat, hiszen

egyrészt nem kapta meg Törökország az ígért pénzt, másfelől egyéb ígéretek sem teljesültek,

mint például a vízummentes beutazási lehetőség török állampolgárok számára az unióba – magyarázta az InfoRádiónak nyilatkozó biztonságpolitikai szakértő.

Az említetteken felül kialakult egy „nagyon veszélyes helyzet” Idlib tartományban, ahol bár a törökök nem ismerik el, de az offenzíva során vereséget szenvedtek, amihez Erdogan szeretne most segítséget kapni, tette hozzá Kis-Benedek József. Ezért is kereste föl a hétfői napon a török elnök az Európai Unió vezetőit, valamint a NATO főtitkárát.

Erdogan az EU-tól azt várja, hogy fizesse ki, amivel tartozik, illetve szeretne egy új megállapodást is kötni, ami pedig a NATO-t illeti, mint tag, segítséget vár az iblibi „probléma” besegítésében, továbbá keményebb hozzáállást vár az Észak-atlanti Szövetség részéről az egész szíriai kérdéshez.

Charles Michel, az Európai Tanács feje a tanácskozást követő sajtótájékoztatóján arról tájékoztatott, hogy egy közös uniós–török delegáció fogja vizsgálni a korábban megítélt pénzek teljesítését, hogy milyen esetleges elmaradt részek vannak. Az ET-elnök azt is megjegezte, elkerülhetetlen hogy az összeget kifizessék.

Kis-Benedek József ezzel kapcsolatban megjegezte, lehetnek elmaradások bőségesen, ugyanakkor a brüsszeli álláspont az, hogy a menekülttáborok felépültek, így a kezdetben ígért 6 milliárd euró teljes kifizetésére nem indokolt, éa amit a továbbiakban adnak, az az úgynevezett pántlikázott pénz, vagyis meg van határozva, hogy mire lehet fordítani, ami jelen helyzetben a menekültek ellátása. Ezeket a forrásokat viszont nem a török államfőnek adják, hanem azoknak a szervezeteknek, amelyek a menekültekkel foglalkoznak. Ami

egyáltalán nem tetszik az Erdogannak

– emelte ki a biztonságpolitikai szakértő.

Az pedig még inkább kényes kérdés, és a tagállamok nem fognak belemenni, hogy a törökök megkapják a vízummentességet. Ezért is szeretne a török elnök új megállapodást kötni, amivel nem kapkod az Európai Unió, ugyanis pontosan tudják, hogy Görögország egyelőre tartani fogják a hatát a menekültekkel szemben – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi tanára.

A szakértő egyetértett, hogy

a pénz önmagában még nem fogja megoldani a menekültekkel kapcsolatban kialakult válsághelyzetet

Törökországban, ezért is sürgetheti Erdogan a nemzetközi közösség besegítését a szíriai helyzet megoldásába, ahol jelenleg harcok dúlnak, és sok érdekkülönbség is meghúzódik (török, iráni, orosz, stb.), amit nem biztos, hogy európai uniós szinten lehetséges egyeztetni.

A patthelyzet így egy darabig marad, legalábbis, amíg a görögök tudják tartani a határfrontot, ami Kis-Benedek József szerint nem megoldás, legfeljebb időhúzás mindkét fél részéről. Megjegezte továbbá, hogy a balkáni útvonalon is bőségesen vannak menekültek, akik már a török határnyitás előtt érkeztek, és biztosan nem gondolják úgy, hogy visszatérnek Pakisztánba, Bangladesbe, Afganisztánba, vagy éppen észak-afrikai országokba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Hatalmas meglepetés született a romániai államfőválasztás első fordulójában, melynek győztese „meglehetősen nemzetieskedő, szélsőséges, szektásnak tűnő hitvilággal kampányolt” – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy bár az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor több szavazatot kapott, mint négy éve, a december 1-jére kiírt parlamenti választáson nem mehet biztosra a párt, nagy mozgósításra lesz szükség az utolsó napokban.

Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Ebből a kevés pénzből is sokkal többet ki lehetne hozni, de ettől még igaz az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában minden évben körülbelül kétezer milliárd forint hiányzik” – mondta Kóka János, a Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is állította, hogy nem több, hanem jobb minőségű egészségügyi ellátó centrumra volna szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Földcsuszamlás történt a román politikában, hatalmasat bukott a miniszterelnök

Földcsuszamlás történt a román politikában, hatalmasat bukott a miniszterelnök

Meglepetés meglepetést követett a romániai elnökválasztáson: az előzetes várakozások és az exit pollok ellenére az első helyen egy oroszbarát független jelölt, Călin Georgescu végzett, a második helyre pedig az ellenzéki Mentsük Meg Romániát párt jelöltje, Elena Lasconi futott be, így ők ketten mérkőznek meg a december 8-i második fordulóban. Marcel Ciolacu szocialista miniszterelnök a harmadik helyen végzett, az eredmények ismeretében lemondott pártelnöki posztjáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×