Infostart.hu
eur:
390.45
usd:
337.75
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Bombatölcsér az iraki Anbárban működő Ain al-Aszad légi támaszponton 2020. január 13-án. Irán január 8-án tizenhét rakétát lőtt ki az amerikai katonákat is állomásoztató támaszpontra megtorlásul amiatt, hogy az amerikai haderő likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.
Nyitókép: MTI/AP/Kászim Abdul-Zahra

Több mint 100 amerikai katona sérült meg az iráni támadásban

Százkilenc amerikai katona szenvedett könnyebb agysérülést a januári iráni támadásban Irakban - jelentette be hétfőn kiadott közleményében a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium).

A sérültek közül 76 katona már visszatért a szolgálatba.

Az iráni Forradalmi Gárda elitalakulata 2020. január 8-án hajtott végre rakétatámadást két olyan iraki katonai támaszpont ellen, ahol amerikai katonák is tartózkodtak. Ez megtorlás volt Kászim Szulejmáni tábornok haláláért. A Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát dróntámadással likvidálták az amerikaiak. Washingtoni illetékesek akkor azt állították, hogy amerikai katonák nem sebesültek meg, és hasonlóképpen nyilatkozott Donald Trump amerikai elnök is, aki azt állította, hogy Washington éppen ezért nem indít megtorló akciót Teherán ellen.

Január közepén jelentek meg az első hírek arról, hogy mégis voltak sérültek amerikai katonák között, de az első információk csak "agyrázkódásról" szóltak. Donald Trumpot a davosi Világgazdasági Fórumon is megkérdezték erről, ám az elnök annyit mondott: hallott róla, hogy néhány katona "fejfájástól szenved", de szerencsére nincs komolyabb bajuk.

Január végén az amerikai védelmi minisztériumban tartott sajtókonferencián Mark Esper miniszter és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője már azt mondta, hogy 34 katonát ápolnak traumás agysérüléssel. Ez általában súlyos agykárosodást jelent, de Esper és Milley hangsúlyozta, hogy "enyhe sérülésről" van szó, amelynek alig volt tünete, ezért nem diagnosztizálták azonnal. A tárca szóvivője akkor azt mondta, hogy 16 katonát Irakban, kilencet Németországban, egyet Kuvaitban ápolnak, nyolc sérültet pedig hazaszállítottak az Egyesült Államokba.

Anbár, 2020. január 13.
A károkat mérik fel amerikai katonák és riporterek az iraki Anbárban működő Ain al-Aszad légi támaszponton 2020. január 13-án. Irán január 8-án tizenhét rakétát lőtt ki az amerikai katonákat is állomásoztató támaszpontra megtorlásul amiatt, hogy az amerikai haderő likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát.
MTI/AP
A károkat mérik fel amerikai katonák és riporterek az iraki Anbárban működő Ain al-Aszad légi támaszponton 2020. január 13-án. Irán január 8-án tizenhét rakétát lőtt ki az amerikai katonákat is állomásoztató támaszpontra megtorlásul amiatt, hogy az amerikai haderő likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnokát. MTI/AP

Ezt követően jelentette be hétfői közleményében a Pentagon, hogy összesen 109 katonánál állapítottak meg könnyebb agysérülést. A tárca nem kívánt további kommentárt fűzni az információhoz.

A Pentagon adatai szerint 2000 óta mintegy 408 ezer katonánál állapítottak meg traumás agysérülést (TBI). Ez az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ szakemberei szerint "az agy normális funkcióinak elakadását jelenti", oka leggyakrabban a fejet ért ütés, erős rázkódás vagy légnyomás.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×