eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Ukrán utasszállító - Tíz másodperc alatt eldöntötték, hogy lelövik

Pilóta nélküli repülőgépnek vélték a Boeinget, ezt állítja az iráni légtér biztonságáért felelős parancsnok.

Inkább meghalt volna, semmint szemtanúja legyen egy ilyen balesetnek, erről beszélt az iráni televízióban az iráni Forradalmi Gárda magas rangú vezetője, aki teljes felelősséget vállalt az ukrán utasszállító repülőgép lelövéséért.

Azt mondta, nem volt szándékuk eltitkolni a történteket, de előbb vizsgálatot akart lefolytatni. A rendszert kezelő szakembernek tíz másodperce volt a helyzet értékelésére.

A gépet egy rövid hatótávolságú rakétával semmisítették meg

- tette hozzá az iráni légtér biztonságáért felelős parancsnok.

Az iráni hatóságok előzőleg erőteljesen cáfolták érintettségüket a történtekben. Irán vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah, aki addig nem szólalt meg, utasítást adott arra, hogy hozzák nyilvánosságra az események valódi lefolyását.

Az ukrán repülőgép katasztrófája rendkívül feszült nemzetközi helyzetben történt az Egyesült Államok és Irán közötti heves szópárbajok és kölcsönös fegyveres támadások közepette. Január 3-án Washington Irak területén célzottan likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz különleges egységének parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezete, a Népi Mozgósítási Erők (al-Hasd as-Saabi) helyettes vezetőjét. Válaszul Irán szerdán 22 rakétát lőtt ki iraki amerikai bázisok ellen.

Kanada - amelynek 57 állampolgára utazott a szerencsétlenül járt ukrán utasszállítón -, valamint az Egyesült Államok azt valószínűsítették, hogy a repülőgépet iráni rakétatalálat érte.

Haszan Róháni iráni elnök Twitter-üzenetében azt írta, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság mélységesen sajnálja a végzetes hibát. Megígérte, hogy felelősségre vonják azokat, akik elkövették ezt.

Szakértők szerint egy nemzetközi vizsgálat, amely végett Iránra óriási nyomás nehezedett, lehetetlenné tette volna a rakétacsapás nyomainak eltitkolását, ezért Teherán jobbnak látta, ha teljes fordulattal megváltoztatja korábbi álláspontját, és elismeri a gép lelövését. Döntésében feltehetőleg az is közrejátszott, hogy magában Iránban is nő az elkeseredés és harag, minthogy a tragédiának számos, kettős állampolgárságú iráni áldozata is volt.

Felbőszült irániak a Twitteren azt feszegették, hogyan engedélyezhették a hatóságok a repülőgép felszállását ilyen időszakban.

A repülőgép felszállásakor, órákkal az amerikai támaszpontok elleni rakétacsapások után, az iráni hadsereg riadókészültségben volt esetleges amerikai válaszcsapástól tartva.

Közben összegyűjtötték és elküldték Teheránba az ukrán áldozatok hozzátartozóinak DNS-mintáit a teheráni tragédia helyszínén dolgozó szakértőinknek. Várják, hogy az iráni fél azonosítsa, majd Kijevbe szállítsa a holttesteket"

Jevhenyij Dihne, a MAU ukrán légitársaság elnöke szombaton a Facebookon arról írt, nem kételkedett abban, hogy az Iránban lezuhant járatuknak sem a személyzete, sem gépük műszaki állapota nem lehetett felelős a tragédiáért.

A MAU elnöke Ihor Szosznovszkij repülési műveleti alelnökkel közösen Kijevben tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a gép nem tért el az útvonalától. Korábban az iráni állami hadsereg közleményében azt állította, hogy az ukrán utasszállító a Forradalmi Gárda elitalakulat egyik "kényes katonai központja" felé fordult, emiatt ellenséges gépnek nézték.

A gép megkapta a diszpécserektől a felszállási engedélyt, minden rendben zajlott.

A diszpécser megadta a pilótának az útirányt, a kapitány megerősítette a végrehajtást, ezt követően megszakadt a gép és az irányítók között a kapcsolat. Dihne hangsúlyozta,hogy a gép pilótája szigorúan követte a diszpécser utasításait. Szosznovszkij a Flightradar24 repülőgép radar által rögzített képeit bemutatva demonstrálta, hogy a gép egyenesen haladt. Azt, hogy a járat késéssel szállt fel, Dihne azzal magyarázta, hogy túl sok volt a poggyász, ki kellett belőle rakodniuk.

Jevhenyij Dihne, az Ukrajna Nemzetközi Légitársasága elnöke egy radarkép mellett a Kijev melletti Boriszpil repülőtéren tartott sajtóértekezleten 2020. január 11-én. Ezen a napon az iráni hadsereg elismerte, hogy rövid hatótávolságú rakétával lelőtték a légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépét január 8-án, mert ellenséges gépnek nézték. A repülőt 176 emberrel a fedélzetén felszállás után érte a találat, és a szerencsétlenséget senki sem élte túl.
MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Jevhenyij Dihne, az Ukrajna Nemzetközi Légitársasága elnöke egy radarkép mellett a Kijev melletti Boriszpil repülőtéren tartott sajtóértekezleten 2020. január 11-én. Ezen a napon az iráni hadsereg elismerte, hogy rövid hatótávolságú rakétával lelőtték a légitársaság Boeing 737-800-as repülőgépét január 8-án, mert ellenséges gépnek nézték. A repülőt 176 emberrel a fedélzetén felszállás után érte a találat, és a szerencsétlenséget senki sem élte túl. MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ivan Bakanov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke szombati reagálásában kijelentette: az iráni beismerés alátámasztotta az SZBU-nak azt az alapfeltevését, hogy minden bizonnyal emberi hiba okozta a gép tragédiáját.

Közben Olekszij Honcsaruk miniszterelnök a Facebookon közölte: az Iránban tartózkodó ukrán szakértők folytatják a munkájukat, tovább kutatnak a gép becsapódásának helyszínén tárgyi bizonyítékok után az eset részletes kivizsgálásának elvégzése, a teljes igazság feltárása érdekében.

A tragédiában 167 utas és a gép 9 fős ukrán személyzete vesztette életét. Még két utas volt ukrán állampolgárságú, a többiek további hat ország állampolgárai: irániak, kanadaiak, svédek, afgánok, németek és britek.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×