Infostart.hu
eur:
381.42
usd:
321.78
bux:
128831.58
2026. február 1. vasárnap Ignác
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: Abedin Taherkenareh

Ezért gyanús, hogy lelőtték az ukrán gépet Iránban

A csaknem 200 ember halálát okozó tragédia helyszínén gyanúsan nagy területen szóródtak szét a géproncsok.

Amerikai tisztségviselők szerint az ukrán gépet közvetlenül a teheráni repülőtérről történt felszállása után Irán lőtte le - közölte csütörtökön az internetes oldalán a The Wall Street Journal című lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.

A lap megfogalmazásában "rendkívül erős a gyanú", hogy a gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet.

A gyanút az alapozza meg, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét. A lap által idézett egyik szakértő szerint ugyanis

a műszaki hiba miatti zuhanáskor a törmelékek sokkal kisebb körben szóródnak.

A gép lelövésének gyanújáról több amerikai televízió és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott.

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép "nagyon durva környéken" repült, és előfordulhatott, hogy "valaki tévedett". Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet lelőtték volna.

Az amerikai sajtóban több helyütt - például a CNN hírtelevízióban, a CBS tévében vagy a Newsweek című lapban - emlékeztetnek arra, hogy a gép röviddel azt követően zuhant le, hogy Irán megtorlásként Kászim Szulejmáni - a Forradalmi Gárda Kudsz nevű elitegysége parancsnoka - bagdadi meggyilkolásáért rakétákat lőtt ki iraki katonai támaszpontokra. A CNN meg nem nevezett európai biztonságpolitikai tisztségviselőket idézett, akik szerint az ukrán légitársaság gépét lelőtték.

Ali Abedzadeh, az iráni légügyi hatóság vezetője azonban azt mondta,

"tudományos szempontból lehetetlen", hogy a repülőgépet rakétával lőtték volna le.

A szóbeszédek, amelyek szerint a gépet rakétatalálat érte volna, "nem logikusak" - állította Abedzadeh a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint. Az iráni illetékes utalta arra, hogy több más repülőgép is volt az iráni légtérben a szerencsétlenség idején. Tökéletes koordináció van az iráni katonai és polgári légi közlekedési hatóságok között, máskülönben a repülőgépek nem mernének közlekedni a légtérben - tette hozzá. A baleset okainak alapos kivizsgálása folyamatban van az ukrán légitársasággal és a repülőgép gyártójával közösen - mondta.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásai szerint a baleset okainak kezdeti vizsgálatát Irán folytatja le. Ha azonban a vizsgálathoz szükséges hardver és szoftver nem elérhető Iránban, úgy a vizsgálatot egy másik ország végzi el - emlékeztetett Abedzadeh.

Már a tragédia után kevéssel a jordániai sajtó írt arról, hogy a gép nem sima műszaki hiba miatt csapódott földbe.

Címlapról ajánljuk
Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Molnár Martin: 2030 környékén tervezem a Forma–1-es debütálásomat

Több mint száz lóerővel erősebbek az autók, jóval nagyobbak a szárnyak és a leszorító erő is, de nagyon élvezetes a közös munka – mondta az InfoRádióban a 17 éves autóversenyző, aki feljebb lépett a brit Forma–4-ből, és idén már a GB3-bajnokságban láthatjuk. Mint fogalmazott, az a célja, hogy minél többször dobogóra állhason az idei futamokon. Wéber Gábor F1-es kommentátor szerint eddig nagyon profin menedzselt volt Molnár Martin karrierje, de rendkívül rögös út vár rá.

Azt hihetnénk, most aztán elég csapadék esett, pedig... íme a számok

Nem esett elég hó a talaj mélyebb rétegeinek feltöltődéséhez, de a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti ez a csapadék – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Bíró Tibor egyetemi tanár szerint viszont tavaszi árvíz sem várható.
inforadio
ARÉNA
2026.02.02. hétfő, 18:00
Tárnok Balázs
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×