eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: Abedin Taherkenareh

Ezért gyanús, hogy lelőtték az ukrán gépet Iránban

A csaknem 200 ember halálát okozó tragédia helyszínén gyanúsan nagy területen szóródtak szét a géproncsok.

Amerikai tisztségviselők szerint az ukrán gépet közvetlenül a teheráni repülőtérről történt felszállása után Irán lőtte le - közölte csütörtökön az internetes oldalán a The Wall Street Journal című lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva.

A lap megfogalmazásában "rendkívül erős a gyanú", hogy a gép nem meghibásodás vagy emberi hiba miatt zuhant le, hanem Irán két föld-levegő rakétát lőtt ki rá. Egy másik, szintén neve elhallgatását kérő tisztségviselő hozzáfűzte: az irániak tévedésből lőhették le a gépet.

A gyanút az alapozza meg, hogy a gép roncsai nagy területen szóródtak szét. A lap által idézett egyik szakértő szerint ugyanis

a műszaki hiba miatti zuhanáskor a törmelékek sokkal kisebb körben szóródnak.

A gép lelövésének gyanújáról több amerikai televízió és lap közölt értesüléseket, ám mindegyikük csupán meg nem nevezett forrásokra hivatkozott.

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: benne is él a gyanú, hogy nem műszaki hiba okozta balesetről lehet szó. Hozzáfűzte, hogy a gép "nagyon durva környéken" repült, és előfordulhatott, hogy "valaki tévedett". Az elnök nem mondta ki egyértelműen, hogy a gépet lelőtték volna.

Az amerikai sajtóban több helyütt - például a CNN hírtelevízióban, a CBS tévében vagy a Newsweek című lapban - emlékeztetnek arra, hogy a gép röviddel azt követően zuhant le, hogy Irán megtorlásként Kászim Szulejmáni - a Forradalmi Gárda Kudsz nevű elitegysége parancsnoka - bagdadi meggyilkolásáért rakétákat lőtt ki iraki katonai támaszpontokra. A CNN meg nem nevezett európai biztonságpolitikai tisztségviselőket idézett, akik szerint az ukrán légitársaság gépét lelőtték.

Ali Abedzadeh, az iráni légügyi hatóság vezetője azonban azt mondta,

"tudományos szempontból lehetetlen", hogy a repülőgépet rakétával lőtték volna le.

A szóbeszédek, amelyek szerint a gépet rakétatalálat érte volna, "nem logikusak" - állította Abedzadeh a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint. Az iráni illetékes utalta arra, hogy több más repülőgép is volt az iráni légtérben a szerencsétlenség idején. Tökéletes koordináció van az iráni katonai és polgári légi közlekedési hatóságok között, máskülönben a repülőgépek nem mernének közlekedni a légtérben - tette hozzá. A baleset okainak alapos kivizsgálása folyamatban van az ukrán légitársasággal és a repülőgép gyártójával közösen - mondta.

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) előírásai szerint a baleset okainak kezdeti vizsgálatát Irán folytatja le. Ha azonban a vizsgálathoz szükséges hardver és szoftver nem elérhető Iránban, úgy a vizsgálatot egy másik ország végzi el - emlékeztetett Abedzadeh.

Már a tragédia után kevéssel a jordániai sajtó írt arról, hogy a gép nem sima műszaki hiba miatt csapódott földbe.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×