eur:
408.03
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Mentőegységek dolgoznak egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép roncsdarabjainál az iráni Sahriár város közelében 2020. január 8-án, miután a légi jármű hajnalban lezuhant 167 utassal és 9 fős személyzettel a fedélzetén, kevéssel a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

A bizonyító erejűnek tűnő videó után is óvatosan fogalmaznak az ukrán gép katasztrófájáról

Egy újabb videó azt sejteti, hogy egy rakéta találhatta el a Teherán mellett lezuhant ukrán utasszállító gépet. Irán beleegyezett, hogy nemzetközi szakértők vizsgálják meg a roncsokat, de az elmérgesedett politikai helyzet miatt nem hajlandó kiadni a fekete dobozokat az amerikai Boeing cégnek.

Egy csütörtökön előkerült mobiltelefonos videó arra utal, hogy egy iráni föld-levegő rakéta találhatta el az ukrán légitársaság Boeing utasszállítóját. A gép még egy ideig repült és megpróbált visszatérni a teheráni reptérre, de lezuhant és a fedélzeten tartózkodó 176 ember egyik sem élte túl a katasztrófát.

A videón azt látni, ahogy egy világos tárgy gyorsan átrepül a sötét égen, majd villanás és egy robbanás következik.

Az ukrán urasszállítón az irániak mellett 63 kanadai állampolgár is utazott. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök azt mondta: egy sor hírszerzési információ arra utal, hogy rakéta találta el a gépet, de valószínűleg nem szándékosan vették célba.

Amerikai hírszerzési források azt mondták, hogy műholdjaik két légvédelmi rakéta kilövését rögzítették. Ezért azt mondják, hogy a helyszínen rakétamaradványok lehetnek. Csakhogy a becsapódás helyszínén iráni bulldózerek jelentek meg. Az amerikaiak emellett fontosnak tartották közölni, hogy

a gépet iráni radarok követték a rakétakilövés előtt.

Ali Abedzadeh, az Iráni Polgári Légiügyi Hatóság vezetője „logikátlannak” minősítette a nyugati állításokat – ugyan, miért fordult volna vissza a gép a reptér felé, ha rakéta találta el? – tette fel a kérdést. Péntek reggel ismét határozottan tagadta, hogy rakéta okozhatta a katasztrófát.

A kormány a Teherán elleni „pszichológiai hadviselés” részének minősítette a nyugati állításokat.

Az irániak emellett közölték, hogy külföldi légügyi nyomozókat beengednek – az ukrán csoport már meg is érkezett - , de a repülési adatokat rögzítő fekete dobozokat nem adják vissza az amerikai Boeingnek.

Az ukrán államfő nem zárta ki, hogy rakétatalálat okozta a katasztrófát, de jelezte, hogy ezt a lehetséges okot még nem erősítették meg. Volodimir Zelenszkij számba véve a külföldi állami vezetők sajtónyilatkozatait, felszólította Ukrajna partnerországait, elsősorban az Egyesült Államokat, Kanadát és Nagy-Britanniát, hogy a katasztrófával kapcsolatos adataikat bocsássák a tragédia okait vizsgáló bizottság rendelkezésére. Közölte azt is, hogy még a nap folyamán tárgyalni fog erről Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.

Az ukrán elnök emlékeztetett arra, hogy

a katasztrófa körülményeinek feltárásával foglalkozó bizottság folytatja a munkáját, és Ruháni iráni elnök azt ígérte neki, hogy az ukránok teljes hozzáférést kapnak a katasztrófa helyszínéhez.

Donald Trump amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy „a másik oldal hibát követhetett el”. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy a tragédiát a Washingtonnal farkasszemet néző Teherán számlájára írja.

A katasztrófa még bonyolultabbá teheti az iráni-amerikai háborús feszültséget, amely mérséklődni látszott azután, hogy Irán szándékosan csak minimális pusztítást okozó rakétacsapásokkal válaszolt arra, hogy az amerikaiak megölték egyik legmagasabb rangú katonai vezetőjüket, Szulejmáni tábornokot.

Az ukrán légitársaság 752-es járata néhány órával azután szállt fel Teheránból, hogy az iráni erők ballisztikus rakétákat lőttek ki a szomszédos Irakban található katonai bázisokra,

ahol amerikai katonák is tartózkodnak. Szakértők felvetették: az iráni légvédelem készültségben lehetett egy esetleges amerikai ellencsapásra.

Kérdőjeleket vetett fel a döntés, hogy miért szállhatott fel az ukrán Boeing – mindössze néhány órával az iráni rakétatámadások után. A gyakorlatilag háborús zónán való átrepülés sokban hasonlít a Kelet-Ukrajna felett lelőtt maláj utasszállító 2014-es tragédiájához.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×