eur:
395.84
usd:
369.22
bux:
72001.17
2024. július 2. kedd Ottó
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje nyilatkozik a sajtónak a romániai elnökválasztás első fordulója után pártja kolozsvári eredményváróján 2019. november 10-én. Az exit pollok szerint Klaus Iohannis hivatalban lévő államfő 39 százalék feletti eredménnyel nyerte az első fordulót, akinek 22 százalék körüli eredménnyel Viorica Dancila szociáldemokrata exkormányfő lehet a kihívója a második fordulóban. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a 14 jelölt közül a hatodik helyen szerepel az exit pollokban 3,9-4,6 százalék körüli eredménnyel.
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

Belemehet az RMDSZ egy igen érdekes alkuba a liberálisokkal

2020 végén előre hozott választások lennének, de ha a hírek igazak, a romániai Nemzeti Liberális Párt és az RMDSZ egy korábbi időpontról egyeztet.

Az év végén esedékes parlamenti választások előre hozásáról egyeztet Romániában kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) abban a reményben, hogy a tavasszal megújítandó törvényhozás összetétele lehetővé tenné egy PNL-RMDSZ kormánykoalíció megalakítását - írta hétfői számában a liberális Adevarul című lap.

A bukaresti parlamentben jelenleg a novemberben ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a mandátumok több mint 40 százalékával, míg az azóta kisebbségben kormányzó PNL-nek csak 20 százaléka van. A közvélemény-kutatások szerint azonban megfordulhatnak az erőviszonyok közöttük, ha a nagy többséggel újraválasztott

Klaus Iohannis jobboldali államfő volt pártjának sikerülne előre hozott választásokat kiprovokálnia.

Az Adevarul szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke december végén folytatott megbeszélésükön azt mondta a PNL-t vezető Ludovic Orban miniszterelnöknek: az RMDSZ támogatja a parlamenti választások előre hozását azzal a feltétellel, hogy a kormány ne módosítsa a helyhatósági választási törvényt. A PNL és főleg a kisebb román pártok ugyanis az - RMDSZ által ellenzett - egyfordulós polgármester-választás bevezetését szorgalmazzák, azt remélve, hogy így könnyebb lesz a tavasszal megrendezendő önkormányzati választásokon meggátolni a helyhatóságok többségét vezető PSD elöljáróinak újraválasztását.

A parlamentet - a kormány megbuktatása vagy lemondása után - akkor oszlathatja fel a román államfő, ha a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza miniszterelnök-jelöltjét. Az Adevarul kizártnak tartja, hogy a PNL a miniszterelnök lemondásával próbálná elindítani az előre hozott választások kiprovokálásának folyamatát, mivel ez azt jelentené, hogy az ehhez szükséges három hónapos átmeneti időszakban Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökként sem maradhatna a kormány élén.

A lap úgy tudja: a PNL inkább azt szeretné elérni, hogy a szociáldemokrata ellenzék - a magyar érdekképviselet segítségével - buktassa meg a kormányt.

Az RMDSZ már jelezte, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt,

ha - az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve - a PNL a parlament megkerülésével, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálná bevezetni a kétfordulós polgármester-választást.

Egy ilyen forgatókönyvvel az Adevarul szerint minden érintett párt elérné célját: az előre hozott választásokon a PNL megduplázná parlamenti erejét, az RMDSZ és a PSD pedig meggátolná a választójog módosítását, vagyis azt, hogy a többi párt egy második fordulóban összefogjon az első fordulóban élen végzett polgármesterjelöltjükkel szemben.

Az Adevarul elemzője szerint Iohannis és Orban szívesebben vonná be a kormánykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) kisebbségi frakciót, mint az utóbbi időben megerősödött jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), ha a PNL megszerzi a parlamenti helyek több mint 40 százalékát.

Egy alkotmánybírósági határozat szerint a parlamenti és a helyhatósági választásokat nem lehet összevonni. Amennyiben azonban előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, az Adevarul szerint ezeket szintén májusban, vagy június elején, az önkormányzati választások előtt egy-két héttel rendezhetik meg.

Címlapról ajánljuk
Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
A piac végül csak legyőzte Erdoğant: Törökországba visszatért a józan ész

A piac végül csak legyőzte Erdoğant: Törökországba visszatért a józan ész

Feladta a minden közgazdasági racionalitást mellőző kísérletét Erdoğan török elnök, amely szerint a magas infláció ellen alacsony kamatokkal lehet harcolni. Újraválasztása után egykori Wall Street-i bankárokat ültetett a jegybank és a pénzügyminisztérum élére, és szabad kezet adott nekik a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavítására. A gazdaságpolitika döntéshozói nagy lendülettel álltak munkába, és a piac ezt látványosan díjazza. Ám az is látszik, hogy a bizalom nem állt helyre a török vezetés kapcsán, a kockázatokat nem is szabad alábecsülni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×