eur:
411.35
usd:
392.58
bux:
79551.8
2024. november 25. hétfő Katalin
Jarmúk menekülttábor, 2018. május 22. Szíriai civilek visszatérnek egykori otthonuk romjaihoz a Damaszkusztól délre fekvő Jarmúk palesztin menekülttábor körzetében 2018. május 24-én, három nappal az után, hogy szíriai kormánykatonák kiszorították az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet dzsihadistáit a Damaszkusztól délre fekvő al-Hadzsár el-Aszuád körzetből. A szíriai hadsereg és szövetségesei hetek óta harcoltak az al-Hadzsár el-Aszuád-i terület és a szomszédos Jarmúk palesztin menekülttábor visszafoglalásáért, a főváros melletti utolsó területért, amely még az IÁ kezén volt. (MTI/EPA/Juszef Badaui)
Nyitókép: MTI/EPA/Juszef Badaui

Ismét szíriai migránshullámmal fenyegeti Európát Erdogan

Minden európai ország "meg fogja érezni" az újabb migránshullámot, különösen Görögország, ha a szíriai kormányerők a felkelők utolsó fellegvárának számító, északnyugati Idlíb tartományban nem állítják le az offenzívát - figyelmeztetett Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este egy isztambuli díjátadó ünnepségen.

Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint Erdogan azt mondta, hogy eddig több mint 80 ezer ember menekült el az orosz légitámadások és az előrenyomuló szíriai csapatok elől a török határhoz Idlíbben.

A török államfő csütörtökön még azt közölte, hogy 50 ezer ember tart Idlíben belül a török határ felé.

Ankara egymaga ezt a terhet már nem bírja el - hangsúlyozta a török államfő, akinek országában csak szíriai menekültből 3,7 millió tartózkodik a hivatalos adatok szerint.

Erdogan vasárnap jelezte: egyeztetni fognak a Damaszkusszal szövetséges Oroszországgal, hogy véget vessenek az offenzívának. Hétfőn egy török küldöttség utazik Moszkvába emiatt - tette hozzá.

A török elnök arra is rámutatott, hogy Idlíb tartományban mintegy 4 millió ember él, így a földönfutóvá válók száma tovább növekedhet, amennyiben az összecsapások folytatódnak. Erdogan a rengeteg elsüllyedt gumicsónakra emlékeztetve úgy vélte: ilyen esetben elkerülhetetlen, hogy megismétlődjenek azok a jelenetek, amelyeknek a Brüsszel és Ankara közötti 2016. márciusi menekültügyi megállapodás előtt a világ tanúi lehetett. Ankara az egyezménnyel vállalta, hogy a Törökország területén élő menekültek ellátására nyújtott uniós támogatásért cserébe feltartóztatja az Európába irányuló migránsokat.

Az Égei-tenger keleti részén fekvő görög szigeteken jelenleg több mint 41 ezer bevándorló tartózkodik, ami a legmagasabb szám 2016 márciusa óta. Áprilisban még csak 14 ezer migráns volt ezeken a szigeteken. Humanitárius szervezetek szerint drámai körülmények uralkodnak a túlzsúfolt migránstáborokban.

A Szíriai Intervenciós Koordináció nevű szíriai civil szervezet elnöke, Muhammad Hallaj vasárnap az Anadolu török állami hírügynökségnek nyilatkozva arról beszélt, hogy az Idlíbből menekülők a dél-törökországi Hatay tartomány Szíriával határos, Reyhanli körzetével szemben fekvő atmei, kahi, Deyr Hassan-i és Kefer Lusin-i táborokban, az idlíbi olajfaligetekben, valamint északabbra, a török ellenőrzés alatt álló Afrín, Azáz, el-Báb és Dzserablúsz városok alkotta sávban húzzák meg magukat.

A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű Szíriai Arab Hadsereg és a vele szövetséges orosz csapatok április végén indítottak offenzívát Hama és Idlíb tartományban a lázadók ellen. Az előbbi tartományt már csaknem teljes egészében el is foglalták a kormányerők, az elmúlt hetekben, napokban azonban ismét Idlíbben fokozódtak a hadműveletek.

Idlíb tartomány nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartomány egy részét a szíriai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista gyűjtőszervezet tartja uralma alatt. A HTS élén a Dzsabhat Fatah es-Sám dzsihadista csoport áll, amely korábban an-Nuszra Front néven az al-Kaida szíriai ága volt.

Törökország a szíriai polgárháborúban nem a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket, hanem a mérsékelt ellenzéki milíciákat támogatja.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Friss tervek érkeztek: így szűnnek meg az extraprofitadók 2026-tól

Friss tervek érkeztek: így szűnnek meg az extraprofitadók 2026-tól

Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×