Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Facebook, Orbán Viktor

Orbán Viktor: legyen ismét a világ közepe Baranya és Szlavónia!

Össze kell kapcsolni Horvátországot és Magyarországot, hogy Szlavónia és Baranya megye ismét a világ közepe, irigyelt térség lehessen - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a horvátországi Eszéken.

A kormányfő Eszéken horvát kollégájával, Andrej Plenkoviccsal átadta a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ diákotthonát.

A megnyitón kiemelte: 80-100 éve Szlavónia és Baranya a két ország leggazdagabb részei közé tartozott.

"Irigyeltek bennünket", nemcsak a kultúra, hanem a magas életszínvonal miatt is - emlékeztetett.

Kifejtette: ha megkérdeznek egy ott élő horvátot, azt mondja, Horvátország északi szélén él, és ha megkérdeznek egy baranyai magyart, ő azt mondja, Magyarország déli szélén él. Olyan emberek és közösségek, akik azt hiszik, hogy valaminek a szélén élnek, sosem lesznek sikeresek, "csak az az ember lehet sikeres, aki azt gondolja, hogy ahol ő él, az a világ közepe" - jelentette ki Orbán Viktor.

Úgy vélte, nem lehet, hogy ha egyszer valamire képesek volt a két ország a történelem során, azt ne tudnák megismételni.

Hogy újra sikeres legyen ez a térség, össze kell kapcsolni országainkat, mert "ha elszigeteltek maradunk, sikertelenek leszünk"

- fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta: ha Horvátország végre belép a schengeni övezetbe - amit Magyarország támogat -, az utolsó akadály is elhárul; Magyarország és Horvátország között szabad lesz az átjárás a kultúra, a sport, az üzleti és politikai kapcsolatok előtt is.

Közölte: mindez lehetséges, és ha "Horvátországnak marad a mostani elkötelezettségű kormánya még tíz évig, és Magyarországnak is marad nemzeti kormánya még tíz évig", akkor a térségben egész más világ lesz.

A miniszterelnök a fiataloknak azt mondta:

"divat ma elmenni", ez nemcsak Horvátország, hanem Magyarország problémája is.

Amikor az ember fiatal, úgy érzi, övé az egész világ, és nem is baj, ha a fiatalok elmennek és tanulnak, tudást gyűjtenek, de rá fognak jönni, hogy a legfontosabb dolog az életben, hogy van hazájuk, ahol várják őket, ahol nem idegenek - mondta.

Kiemelte: a magyar és a horvát kormány azon dolgozik, hogy a két ország olyan hely legyen, ahova van értelme visszajönni. "Magyarországon ez a folyamat már megkezdődött", és meg fog történni Horvátországban is - tette hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor köszönetet mondott a Magyarországon élő horvátoknak, hogy megmaradtak horvátnak, és hozzájárultak az ország sokszínűségéhez, valamint a Horvátországban élő magyaroknak, hogy megmaradtak magyarnak, és hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar nemzet is nagyobb legyen.

Megköszönte továbbá horvát partnerének, hogy létrehozták a most átadott épületet.

Ezt "nagyon köszönik a magyarok" - tette hozzá.

A diákotthon alapkövét Kövér László, az Országgyűlés elnöke Gordan Jandrokovic horvát parlamenti elnökkel tavaly októberben tette le. A húsz éve működő központ kétnyelvű óvodának, általános iskolának és középiskolának is helyet ad, diákotthona azonban eddig nem volt.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×