Infostart.hu
eur:
389
usd:
335.77
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Szíriai családok menekülnek a bombázás elől az északkelet-szíriai Rasz al-Ajn településen 2019. október 9-én. Ezen a napon megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciája közös, a Béke Forrása fedőnevű hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Baderkhan Ahmad

Emberek százezrei menekülnek a török offenzíva elől

A kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyermek van.

Több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől Északkelet-Szíriában - közölte az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációja nevű szíriai kurd hatóság. A bejelentés szerint a kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyerek van.

Több ENSZ-szervezet azonban - például az Élelmezési Világprogram (WFP) - azt közölte, hogy a veszély ellenére marad a térségben. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt.

A hivatal felszólította Ankarát, hogy vizsgálja ki ezeket az eseteket. Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője kedden Genfben bemutatott egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint az Ahrár as-Sarkíja nevű fegyveres csoport tagjai lefilmezték, amint egy út mentén szombaton Észak-Szíriában elfogtak és kivégeztek kurd harcosokat. A felvétel már bejárta a közösségi médiát.

A szíriai Ihbaríja tévé azt jelentette, hogy a szíriai hadsereg bevonult Manbídzs városba is a török támadás megállítására a kurd-szír megállapodás alapján. A tévé felvételein a város lakói üdvözlik a kormányhadsereg katonáit. A katonát kitűzték ott a szíriai zászlót. A Hawar News Agency kurd hírügynökség szerint az amerikai erők kedd reggel hagyták el a várost nyugat felé. A Törökországgal szövetséges szírai milíciák viszont arról beszélnek, hogy a Manbídzsbe szíriai lobogó alatt bevonuló haderő többsége a Népvédelmi Egységek tagja.

A török védelmi minisztérium szerint támadás érte a török katonákat Manbídzsnál, egy katona meghalt, nyolcan megsérültek, és a válaszcsapásba 15 ellenséges harcost megöltek. A szíriai hadsereg bevonulásának tényét megerősítette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. A Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia 2016-ban foglalta el Manbídzset az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettől. Törökország terrorszervezetnek tekinti az YPG-t.

Erdogan a Wall Street Journalben írt cikket az offenzíváról

A török elnök véleménycikkében azzal indokolja a katonai beavatkozás hogy Törökország elérte teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában, és mivel a nemzetközi közösség nem reagált a korábbi figyelmeztetésekre, Ankara megpróbálja megteremteni a hazatérés feltételeit Északkelet-Szíriában.

Erdogan az amerikai napilap online felületén közzétett írásban egyebek között azzal érvel, hogy országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást.

Erdogan azt állítja, többször figyelmeztettek, hogy nemzetközi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni azt, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé, számos kormány azonban ezt fenyegetésnek állította be, és hárította a felelősséget. A török kormány ezért katonai akciót indított, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait, vagyis a humanitárius válságot, az erőszakot és az instabilitást Szíriában. Alternatív terv hiányában pedig a nemzetközi közösségnek csatlakoznia kellene az erőfeszítésekhez vagy meg kellene kezdenie a menekültek befogadását - írja a török elnök.

Törökország az előző héten indított offenzívát Szíriában az általa terroristának tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) visszaszorítására, amely az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati szövetség leghatékonyabb helyi szövetségese volt. A katonai műveletet az előzte meg, hogy az Egyesült Államok Donald Trump amerikai elnök döntése értelmében elkezdte kivonni katonáit a szíriai-török határ térségéből. A beavatkozást többek között az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Arab Liga is elítélte.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolják a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdenek kibontakozni, a WTI olaj árfolyama viszont átlépte a 80 dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×