eur:
409.43
usd:
374.78
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Szíriai családok menekülnek a bombázás elől az északkelet-szíriai Rasz al-Ajn településen 2019. október 9-én. Ezen a napon megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciája közös, a Béke Forrása fedőnevű hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorszervezet ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Baderkhan Ahmad

Emberek százezrei menekülnek a török offenzíva elől

A kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyermek van.

Több mint 275 ezer ember menekült el a török hadsereg támadása elől Északkelet-Szíriában - közölte az Észak- és Kelet-Szíria Autonóm Adminisztrációja nevű szíriai kurd hatóság. A bejelentés szerint a kurd adminisztráció fennhatósága alatt lévő területeken a török támadás miatt teljesen leállt a humanitárius segélyezés, a nemzetközi szervezetek kivonják alkalmazottaikat, emiatt a lakóhelyükről elmenekültek helyzete még rosszabb lett. Az elmenekültek között mintegy 70 ezer gyerek van.

Több ENSZ-szervezet azonban - például az Élelmezési Világprogram (WFP) - azt közölte, hogy a veszély ellenére marad a térségben. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt.

A hivatal felszólította Ankarát, hogy vizsgálja ki ezeket az eseteket. Rupert Colville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője kedden Genfben bemutatott egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint az Ahrár as-Sarkíja nevű fegyveres csoport tagjai lefilmezték, amint egy út mentén szombaton Észak-Szíriában elfogtak és kivégeztek kurd harcosokat. A felvétel már bejárta a közösségi médiát.

A szíriai Ihbaríja tévé azt jelentette, hogy a szíriai hadsereg bevonult Manbídzs városba is a török támadás megállítására a kurd-szír megállapodás alapján. A tévé felvételein a város lakói üdvözlik a kormányhadsereg katonáit. A katonát kitűzték ott a szíriai zászlót. A Hawar News Agency kurd hírügynökség szerint az amerikai erők kedd reggel hagyták el a várost nyugat felé. A Törökországgal szövetséges szírai milíciák viszont arról beszélnek, hogy a Manbídzsbe szíriai lobogó alatt bevonuló haderő többsége a Népvédelmi Egységek tagja.

A török védelmi minisztérium szerint támadás érte a török katonákat Manbídzsnál, egy katona meghalt, nyolcan megsérültek, és a válaszcsapásba 15 ellenséges harcost megöltek. A szíriai hadsereg bevonulásának tényét megerősítette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat. A Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia 2016-ban foglalta el Manbídzset az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezettől. Törökország terrorszervezetnek tekinti az YPG-t.

Erdogan a Wall Street Journalben írt cikket az offenzíváról

A török elnök véleménycikkében azzal indokolja a katonai beavatkozás hogy Törökország elérte teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában, és mivel a nemzetközi közösség nem reagált a korábbi figyelmeztetésekre, Ankara megpróbálja megteremteni a hazatérés feltételeit Északkelet-Szíriában.

Erdogan az amerikai napilap online felületén közzétett írásban egyebek között azzal érvel, hogy országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást.

Erdogan azt állítja, többször figyelmeztettek, hogy nemzetközi pénzügyi segítség nélkül nem fogják tudni megakadályozni azt, hogy emberek tömegei induljanak meg Európa felé, számos kormány azonban ezt fenyegetésnek állította be, és hárította a felelősséget. A török kormány ezért katonai akciót indított, hogy felszámolja a migráció kiváltó okait, vagyis a humanitárius válságot, az erőszakot és az instabilitást Szíriában. Alternatív terv hiányában pedig a nemzetközi közösségnek csatlakoznia kellene az erőfeszítésekhez vagy meg kellene kezdenie a menekültek befogadását - írja a török elnök.

Törökország az előző héten indított offenzívát Szíriában az általa terroristának tekintett kurd milícia, a Népvédelmi Egységek (YPG) visszaszorítására, amely az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati szövetség leghatékonyabb helyi szövetségese volt. A katonai műveletet az előzte meg, hogy az Egyesült Államok Donald Trump amerikai elnök döntése értelmében elkezdte kivonni katonáit a szíriai-török határ térségéből. A beavatkozást többek között az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Arab Liga is elítélte.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×