eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke felszólal a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2019. október 10-én. Jobbra Viorica Dancila miniszterelnök.
Nyitókép: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke felszólal a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáján a kétkamarás román parlament együttes ülésén 2019. október 10-én. (MTI/Baranyi Ildikó)

Egymásnak ellentmondó álláspontok a román kormányalakításra pályázó pártoknál

Merőben eltérő feltételekkel támogatnák Romániában egy új, a várhatóan a Nemzeti Liberális Párt (PNL) körül szerveződő kormány beiktatását azok a politikai alakulatok, amelyek a múlt héten összefogtak, és leváltották a parlamenti mandátumok több mint 40 százalékával rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányát.

A pártvezetők hétfői nyilatkozataiból kiderült: a mindeddig ellenzékben lévő román pártok többsége azt szeretné, hogy Románia visszatérjen a kétfordulós polgármester-választáshoz a jövő évi önkormányzati választások előtt, ezt azonban a parlamenti mandátumok 6,5 százalékával rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) határozottan ellenzi.

A kétfordulós rendszer érzékeny veszteséget jelenthet a magyar érdekképviseletnek:

az RMDSZ szerint 10-20 százalékkal kevesebb magyar polgármester lesz Erdélyben, ha a törvény lehetővé teszi, hogy a második fordulóban a román pártok összefogjanak az első fordulóban élen végző magyar polgármesterjelöltekkel szemben.

Az RMDSZ egyebek mellett éppen azzal a feltétellel támogatná az új kormány beiktatását, ha az vállalná, hogy semmilyen témában nem avatkozik sürgősségi rendeletekkel a törvényhozás munkájába. Ezzel szemben több román párt - a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) - is a leendő PNL-kormány támogatásának feltételei közé emelte a kétfordulós polgármester-választás mielőbbi bevezetését.

Dan Barna, az USR elnöke közösségi oldalán hétfőn leszögezte: pártja csak a - lehetőleg előrehozott - parlamenti választások után akar kormányra lépni. Az USR a kétfordulós polgármester-választás mellett azt szabta a PNL-kormány támogatásának feltételéül, hogy tiltsák ki a közéletből a büntetett előéletűeket, vonják vissza az elítéltek korábbi szabadulását eredményező törvényt, a román európai biztost pedig a parlamenttel konzultálva jelöljék ki.

Az ALDE sem akar részt venni a kormányban, és bizonyos feltételekkel kész támogatni egy PNL-kormányt, de elfogadhatatlannak tartaná, hogy eltöröljék azt a "reformot", amelyet a PSD-ALDE kormány az igazságszolgáltatás terén véghezvitt.

Szombaton még úgy tűnt: a távozó szociáldemokraták is hajlanak arra, hogy segédkezet nyújtsanak a PNL-kormány beiktatásához, hogy legyen mit bírálniuk, és ellenzéki pártként mielőbb megkezdhessék elvesztett támogatóik visszaszerzését.

A PSD vezető tisztségviselőinek hétfői nyilatkozatai azonban már azt jelezték, hogy a - jelenleg ügyvivői jogkörrel működő - PSD-kormánynak mégsem sürgős átadni a hatalmat.

Marcel Ciolacu szociáldemokrata házelnök szerint a PSD nem járul hozzá az új kormány beiktatásához, így az ahhoz szükséges szavazatok csak úgy gyűlhetnek össze, ha az összes többi párt képes lesz lemondani az egymásnak ellentmondó feltételeiről és ugyanúgy összefog, ahogyan múlt héten tette a PSD-kormány leváltása érdekében.

Klaus Iohannis államfő a parlamenti frakciókkal folytatott első, pénteki egyeztetése után azt mondta: Romániában várhatóan a PNL alakítja meg a következő kormányt. Az elnök azt ígérte, hogy ezen a héten "szűkebb körben" folytatja a konzultációt, és legkésőbb kedden megnevezi miniszterelnök-jelöltjét.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×