Infostart.hu
eur:
392.68
usd:
339.46
bux:
123499.44
2026. március 20. péntek Klaudia
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke beszámol a közelmúltban zajlott EU-csúcsról és az EU-tisztújítás eredményeiről az Európai Parlament ülésén Strasbourgban 2019. július 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Jelentős csúszással jöhet az unió következő költségvetése

Összegeket és számokat is tartalmazni fog az a dokumentum, amit az október 17-18-i EU-csúcs előtt köröztet majd a kormányok között az unió soros finn elnöksége, de a BruxInfo szerint az alku legkorábbi időpontja 2020. február vagy március lehet.

Az Európai Tanács október 17-18- ülésén kezdődhet az érdemi alkudozás az EU következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. Az Európai Bizottság 2018 május elején tette közzé javaslatait, az uniós nemzeti összjövedelem (GNI) 1,114 százalékában rögzítve a hétéves időszak kiadási fő összegét. Azóta érdemi előrelépés nem történt a vitában.

A finn soros elnökség már számokat és összegeket is helyez a tervezetbe, hogy a kompromisszumkeresés felé terelje a témában rendkívül megosztott kormányokat, de a Bruxinfo értesülései szerint ez sem lesz a keretköltségvetés minden elemére kiterjedő számszerű javaslat. Csak néhány kulcskérdésben, mindenekelőtt a hétéves pénzügyi keret fő összegében és a költségvetési fejezetek esetében próbálják majd meghatározni a számokat.

A finnek abban bíznak, hogy az akcióval sikerül majd kimozdítani a holtpontról a tárgyalásokat, és így dolgozzák ki azt a már konkrétabb és átfogó javaslatot, amely Európai Tanács decemberi ülése elé kerül.

A szakportálnak nyilatkozó magas rangú tagállami diplomaták ugyanakkor rendkívül szkeptikusak a decemberi céldátumot illetően. Ahhoz, hogy decemberre ennek legalább meglegyen az esélye, Donald Tusknak, az Európai Tanács december 1-jén távozó elnökének novemberre egy soron kívüli csúcsot is össze kellene hívnia, ennek azonban nincs jele.

Reálisabbnak tűnik a februári vagy a márciusi időpont a megállapodásra.

Az újabb csúszásnak más okai is lehetnek. Tusk utódja, Charles Michel a decemberi csúcs idején még csak két hete lesz hivatalában, így diplomáciai források várakozásai szerint aligha azzal kezdi majd a tevékenységét, hogy egy ilyen kemény fába vágja a fejszéjét.

November 1-én új Európai Bizottság is munkába fog, mégpedig eléggé határozott prioritásokkal, ezért Ursula von der Leyen is változtatásokat eszközöl majd a javaslaton. Ezt múlt heti parlamenti meghallgatásán Johannes Hahn, a következő bizottság költségvetési biztosa is megerősítette.

Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×