Infostart.hu
eur:
392.85
usd:
339.45
bux:
123600.31
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Pixabay

Csúszhat az új Európai Bizottság november 1-jére tervezett hivatalba lépése

Brüsszeli diplomáciai források szerint csúszhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság eredetileg november 1-jére tervezett hivatalba lépése.

Komoly kételyek merültek fel a határidő teljesíthetőségével kapcsolatosan, miután az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai csütörtökön elutasították a belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését.

A megválasztott elnök új jelöltet kért Franciaországtól, ahogyan az EP jogi bizottságában összeférhetetlenségre hivatkozva elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett múlt héten Magyarországtól és Romániától is.

Az EP az október 23-i plenáris ülésre írta ki a megerősítő szavazást a testület összetételéről. Névtelenséget kérő tisztségviselők ugyanakkor arról számoltak be, hogy egyszerűen túl szűk lehet a fennmaradó idő ahhoz, hogy kiválasszák az új biztosjelölteket, írásbeli kérdéseket tegyenek fel nekik, s azokra válaszoljanak is, majd legalább egyszer meghallgassák és értékeljék őket a képviselők.

Sok szakértő "szinte kizártnak" tartja a november elsejei hivatalba lépést, különösképp annak fényében, hogy előző nap megbukott a román kormány, Emmanuel Macron francia államfő pedig azt mondta, hogy még nem áll készen új nevet felterjeszteni.

Mások szerint viszont az ügy csakis politikai akarat kérdése.

Egyesek mindemellett attól tartanak, hogy Goulard és Plumb elutasításával veszélybe kerül von der Leyen terve a nemi kiegyensúlyozottság eléréséről.

Csúszás esetén Jean-Claude Juncker jelenlegi elnök és csapatának tagjai maradnának a posztjukon ügyvivőként.

Erre korábban már három alkalommal volt példa, legutóbb a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság esetében, amely a tervezettnél három hónappal később állt csak fel.

A brüsszeli testület szóvivője pénteken leszögezte, hogy készen állnak minden eshetőségre.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Az EU-csúcs csütörtöki napját követően Orbán Viktor éjszaka már rövid értékelést tartott, pénteken azonban bővebben is elemezte a helyzetet Brüsszelben. Mint mondta, „nem tekerték szőnyegbe és haza is engedik", mert „azt remélik a csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök úgy fogalmazott: április 12-én, a magyar választásokon lesz majd a második csata, amit meg kell vívnia.

Teherán: likvidálták az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét is

Ali Mohammed Naini egy ellene irányuló, célzott légicsapásban vesztette életét. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő előző este úgy fogalmazott: „gyors váltások lesznek” a Forradalmi Gárda vezetőségének élén...
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×