Újabb két kilövési tesztet hajtott végre Észak-Korea kedden kora reggel az ország nyugati partján, a Japán-tenger felé - közölte a dél-koreai hadsereg, valószínűsítvén később, hogy ezek rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták voltak. Phenjan a kísérletekkel szinte egy időben szemére vetette az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy újabb közös hadgyakorlatukkal megsértik a vele megkötött diplomáciai megállapodásaikat.

A nyugati parton elindított lövedékek előbb átrepültek az ország felett, mielőtt a Japán-tengerbe zuhantak. Harminchét kilométeres magasságot értek el, és 450 kilométer megtétele után csapódtak a tengerbe

- közölte a dél-koreai vezérkar.

Tokió közölte, hogy a lövedékek nem érték el Japán területi vizeit vagy gazdasági övezetét. Egy japán kormányzati forrás is valószínűnek mondta, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat tesztelt Phenjan, megjegyezve, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai tiltják ezt neki.

A kísérlet előzménye, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea hétfőn elkezdte egy tervezett közös hadgyakorlatát, amelyet "válságkezelési gyakorlatnak" neveznek, és amely jórészt számítógépes hálózatokon folyik. Ezzel készítik elő rendes nyári közös hadgyakorlatukat, amelynek volumene jóval kisebb lesz, mint a korábbi években megtartott közös gyakorlatoké, ennek ellenére Phenjan kezdettől fogva hevesen tiltakozik ellene. Phenjan többször figyelmeztetett, hogy ha az idén is megtartják, akkor annak a vele való nukleáris tárgyalások látják a kárát.

Phenjanban kedden is adtak ki egy figyelmeztetést, a phenjani külügyminisztérium szóvivő közölte:

Észak-Korea "változatlanul tartja magát ahhoz az elvhez, hogy a vitákat párbeszéd útján oldják meg,

de ha az Egyesült Államok és Dél-Korea folytatja az ellenséges hadmozdulatokat, akkor Phenjan kénytelen lesz új utakat keresni, mint ahogy ezt már jelezte korábban is".

Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 30-i találkozójukon megállapodott abban, hogy felújítják a megrekedt nemzetközi tárgyalásokat a Koreai-félsziget atomfegyver-mentessé tételéről. Azóta azonban Phenjan arra panaszkodik, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea változatlanul megtartja szokásos közös hadgyakorlatait, és hogy ezeken mindig egyre modernebb fegyvereket próbálnak ki. Emiatt Észak-Korea az eltelt több mint egy hónapban számos rakétáját és tüzérségi lövedékét tesztelte. Múlt szerdán és pénteken egy új típusú, nagy kaliberű, sorozatvető rakétarendszert próbált ki.

Donald Trump rendre kevés jelentőséget tulajdonít az észak-koreai kísérleteknek,

és azt állítja, hogy Kim Dzsong Un nem sérti meg semmilyen megállapodásukat. Az amerikai védelmi minisztérium most is csak annyit közölt, hogy Washingtonban figyelemmel kísérik Észak-Korea tevékenységét, és folyamatosan konzultálnak a szövetségesekkel: Dél-Koreával és Japánnal. Elemzők szerint a kísérletekkel Phenjan egyrészt nyomást akar gyakorolni Washingtonra, hogy tegyen majd több engedményt a nukleáris tárgyalásaikon, másrészt valóban javítani akarja katonai képességeit.

Mindeközben Japánt leszerelnék

Közben Hirosima polgármestere felszólította a japán kormányt a város elleni atomtámadás 74. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen elmondott beszédében, hogy csatlakozzon az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményhez. A megemlékezést szokás szerint a város Béke-emlékparkjában tartották meg kedden. A ceremónián mintegy 90 ország képviselői vettek részt, köztük az atombombát annakidején ledobó Egyesült Államok nagykövete. Macui Kadzumi polgármester arra kérte a tokiói kormányt: tegyen eleget az atomtámadás túlélői - a hibakusák - azon kérésének, hogy aláírja és ratifikálja az atomfegyverek tilalmáról szóló ENSZ-egyezményt, amelyet 2017 júliusában fogadott el a világszervezet 122 tagország támogatásával. Abe Sindzó miniszterelnök is beszédet mondott a megemlékezésen, de nem említette az egyezményt. Japán mindeddig azért nem írta alá a dokumentumot, mert az Egyesült Államok nukleáris védőernyője alá tartozik, és az Egyesült Államok - a többi atomhatalommal együtt - nem írták azt alá. Az egyezmény mind a mai napig nem lépett érvénybe, mert bár sok ország aláírta, legalább ötvennek törvénybe is kell foglalnia, ami még nem teljesült.