Az Európai Bizottság megválasztott elnöke először Párizsba, majd Varsóba látogatott el, hogy egyeztessen a novemberben megalakuló testülete tagjairól. Felkereste Horvátországot is, míg a magyar miniszterelnököt Brüsszelbe invitálta. Orbán Viktor sajtófőnöke az augusztus elsejei találkozóról azt mondta: a megbeszélésen várhatóan szót ejtenek majd az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokról, így a migrációról és a következő hétéves uniós költségvetésről is.

A 28-ból eddig 15 tagország jelölt biztosokat az Európai Bizottságba, köztük csak 5 nő van. Miközben Ursula von der Leyen megválasztásakor világossá tette: nemi kiegyensúlyozottságot vár el a testületben. Azt mondta, ha a tagállamok nem javasolnak elegendő női jelöltet, nem fog habozni új jelölteket kérni.

A magyar kormány a korábbi igazságügy-minisztert jelöli az Európai Bizottságba, amit Orbán Viktor már tavaly év végén bejelentett, ugyanis Trócsányi László ezért lett a Fidesz – KDNP európai parlamenti listájának vezetője.

Az eddigi nyilatkozatok alapján ezen Budapest nem is akar változtatni.

A portfóliók azonban már fogyatkoznak. A holland szocialista Frans Timmermans és a dán liberális Margrethe Vestager továbbra is alelnökök maradhatnak, és talán vihetik tovább eddigi területeiket.

A legbefolyásosabb posztokért is megindult már a helyezkedés. Trócsányi László a Magyar Hírlapnak adott interjújában arról beszélt, szívesen foglalkozna uniós bővítéssel, szomszédság- vagy fejlesztéspolitikával. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában osztotta meg erről gondolatait. "Trócsányi László adottságai szerteágazóak, különösen az igazságügy, az alkotmányosság és a jogállamiság területén vannak tapasztalatai - bízunk benne, hogy ennek megfelelő bizottsági posztot sikerül találni".

Elemzők: várható támadás és magyar gesztusok

Bár Ursula von der Leyen Magyarországhoz való viszonyulása megválasztása hetében is sokat mérséklődött, Fóris György, a Bruxinfo elemzője az eddigi tapasztalatok alapján nem túl bizakodó. Úgy vélte, "a magyar kormányzati politikát többször támadták az elmúlt időkben olyan döntésekért, intézkedésekért, amelyek első ránézésre igazságügyi portfóliót érintő terület, ezért nem tűnik valószínűnek, hogy hangsúlyos pozícióval kockáztatja a meghallgatást a bizottság elnöke."

Feledy Botond külpolitikai elemző azonban az InfoRádió Aréna című műsorában arra emlékeztetett, hogy az elmúlt hónapokban a magyar kormány látványos gesztusokat tett, többek között a német bizottsági elnök egykori területén is. "A Magyar Honvédség több mint 500 milliárd forint értékben német fegyvereket vásárol, ez egy hatalmas szám, amit a nagyberuházásainkért tudunk összehasonlítani. Magyarország tehát úgy döntött, hogy fizet Németországnak ilyen dolgokért, majd végül megszavazta - a lengyel konzervatívokkal együtt - Ursula von der Leyent, és azt se felejtsük el, hogy a Deutsche Telekom, amelynek egyharmadát a német kormányzat felügyeli, hogy eladja a T-Systemset egy magyar üzletembernek".

Az új Európai Bizottságba augusztus 26-ig kell megnevezni a jelölteket. Ugyanakkor a névsor vagy a portfóliók elosztása még jelentősen is módosulhat az európai parlamenti meghallgatásoknál, szeptemberben.