eur:
402.13
usd:
383.27
bux:
87542.1
2025. február 16. vasárnap Julianna, Lilla
Egy közép-amerikai kivándorló pihen a Jésus Martinez Stadionban kialakított átmeneti szálláson Mexikóvárosban 2018. november 5-én. Az amerikai-mexikói határ felé tartó, több ezer emberből, főként hondurasiakból és salvadoriakból álló migránsok első csoportja október 13-án indult útnak a hondurasi San Pedro Sula városából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Mario Guzmán

Migránsügyi kéréssel fordult Magyarországhoz az ENSZ

A szervezet jelentéstevője szerint a szeptember 7-én lejáró válsághelyzet után már nem kellene újabbat bejelenteni. Felipe González Morales amondó, a migránsellenes retorikával is fel kellene hagyni.

Már nem érkeznek migránsok jelentős számban Magyarországra, ezért újra kellene gondolni azoknak az intézkedéseknek a fenntartását, amelyeket a korábbi válsághelyzetben hoztak - mondta Felipe González Morales, az ENSZ migránsok emberi jogaival foglalkozó, független különleges jelentéstevője szerdán Budapesten.

Felipe González Morales július 10. és 17. között folytatott megbeszéléseket Magyarországon. A jelentéstevő az ország hatályos törvényeit, szakpolitikáját és gyakorlatát, valamint ezeknek a migránsok emberi jogaira gyakorolt hatását vizsgálta. Hangsúlyozta:

a magyar migrációs politikában a biztonság az első számú szempont, viszont már nem áll fenn az a néhány évvel ezelőtti helyzet, amely ezt indokolná.

A migránsok emberi jogai kevés figyelmet kapnak - tette hozzá.

Közölte: a "válsághelyzetet" folyamatosan meghosszabbítják, és jelenleg szeptember 7-ig érvényes. Ezen időszak közelgő lejáratát tekintve azt ajánlotta Magyarországnak, hogy értékelje újra a tényleges migrációs helyzetet, szüntesse meg a válsághelyzetet és az ahhoz kapcsolódó korlátozó intézkedéseket.

Az ENSZ-tisztviselő kitért a tranzitzónák helyzetére. Azt mondta: rendkívül szigorú előírások vannak a tranzitzónákban. Közölte: jelenleg a tranzitzónákban mintegy 280 ember tartózkodik, legtöbbjük olyan család, amely évek óta úton van.

A tranzitzónák lakóinak több mint 60 százaléka gyermek.

A gyermekeknek különösen fontos megfelelő körülményeket teremteni - vélekedett.

Felipe González Morales szerint hatékonyabb jogi segítséget kell biztosítani a tranzitzónában, továbbá meg kell adni a külső ellenőrzés lehetőségét.

Arról is beszélt, hogy a civil szervezetek szerepe elődleges az emberi jogok garantálásában, ezért fontos, hogy szabadon tevékenykedhessenek. Kifogásolta, hogy bevándorlási különadót vezettek be a civil szervezeteknek. Az elmúlt években a migránsok jogaiért dolgozó civil szervezetek több akadállyal szembesültek Magyarországon - fűzte hozzá.

A vendégmunkásokra utalva a jelentéstevő azt is felvetette, hogy a migráns munkavállalók hozzá tudnának járulni a munkaerőhiány csökkentéséhez. Magyarország lehetővé teszi, hogy más országokból egyre több "migráns munkavállaló" érkezzen - mondta.

Kiemelte:

az a tény, hogy az országban egyre nagyobb számban tartózkodnak migránsok, megköveteli a migránsellenes retorika sürgős vizsgálatát,

mivel ez kedvezőtlen hatással lehet a migránsok mindennapi életére, és ezáltal hátráltatja társadalmi integrációjukat is.

Felipe González Morales elmondta: a magyar hatóságok látogatása előtt és alatt együttműködők voltak, szabad hozzáférést biztosítottak minden létesítményhez. Nyolcnapos látogatása során találkozott az illetékes kormányzati szervekkel, a bíróság, ENSZ-ügynökségek, a Frontex (az európai uniós part- és határvédelmi ügynökség) és civil szervezetek képviselőivel, migránsokkal, valamint felkeresett olyan létesítményeket, ahol migránsokat helyeztek el.

Címlapról ajánljuk
Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Véres harcok dúlnak a Kongói DK-ban – háromezer áldozat a koltáncsempészet árnyékában

Ruanda az elmúlt években reguláris hadsereggé fejlesztette az M23 nevű tuszi milíciát, amely a korábbi súlyos vereségek után az elmúlt hetekben már komoly katonai sikereket ért el Észak-Kivu tartományban – mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója. Marsai Viktor arról is beszélt, rengeteg helyi lakosnak teljesen mindegy, ki uralja a területet, csak azt szeretnék, hogy legyen béke, stabilitás és kiszámíthatóság.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.02.17. hétfő, 18:00
Csiki Varga Tamás
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa
Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Három betű, ami nem hagyja nyugodni Amerikát – De mit is jelent egyáltalán?

Tavaly júliusban néhány republikánus képviselő azt hangoztatta, Kamala Harris alelnök csak a származása és a neme miatt jutott pozícióhoz, miután a volt kaliforniai szenátor átvette a demokrata párti elnökjelöltséget Joe Bidentől. Idén a halálos áldozatokkal járó, Los Angeles környéki erdőtüzek közepette Kristin Crowley tűzoltóparancsnokot azért támadták, mert a tűzoltóságon belül nagy hangsúlyt fektet a sokszínűségre. A pár héttel ezelőtti washingtoni helikopterbaleset kiváltó okai kapcsán szintén előkerültek ugyanezek a vádak, különösen Donald Trump amerikai elnök kormánya részéről. A három közelmúltbeli esetet három betű, a D, az E és az I köti össze. De ha már ennyit emlegetjük, mit takar pontosan ez a rövidítés, és mi vezetett odáig, hogy az amerikai politika egyik legmegosztóbb kérdésévé váljon?

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. február 16. 18:33
×
×
×
×