eur:
408.05
usd:
375.07
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Parlament brüsszeli ülésterme hatalmas sajtóközpontként és tévéstúdióként működik 2019. május 26-án, az európai parlamenti választásokon. Az újságírók itt kaphatnak friss tájékoztatást a tagállamok választási eredményeiről a végső urnazárás után.
Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys

Külföldi lapok: nem öntötte el a populista hullám Európát

A nagy európai pártok hatalmának meggyengüléséről, a szélsőjobb eredményeiről és a zöld pártok erősödéséről is írtak az európai lapok, az uniós parlamenti választás után.

A Guardian brit lap kommentárja szerint az Európa-barát tábor kényelmes többségre támaszkodhat még akkor is, ha

Matteo Salvini tábora a konzervatív nacionalistákkal és a szélsőbaloldallal együtt a parlamenti helyek mintegy harmadát megszerezte.

A lap szerint a nacionalisták és euroszkeptikusok egymás közt nem tudnak dűlőre jutni egy sor lényeges kérdésben, így várhatóan több alkalmi, frakciók közti összefogásra lehet majd számítani.

A Guardian arról is ír, hogy a szavazók a zöldeket és a jobboldali pártokat támogatták, a közép népszerűsége viszont csökkent.

Ez utóbbiról értekezett a BBC is, amely megemlíti, hogy az európai centralista nagypártok mostanra rászorulnak a liberálisok vagy a zöldek támogatására, és csak így lehet jelentős többségük.

A The Times a Magyar Nemzetet idézi, amikor arról ír, hogy Magyarországon Orbán Viktor lett a befutó, és a megosztott ellenzék képtelen volt nagy dobásra.

A Timest idéző Népszava beszámolója kitér arra, hogy Orbán Viktor nyilatkozata jelezte: leválhat az EPP-ről és csatlakozhat a Salvini vezette szélsőjobbos, populista szövetséghez.

Említik az osztrák Szabadságpártot, amely nem omlott össze a belpolitikai botrány után sem, illetve a spanyolországi szocialistákat, akik nagy nyertesnek számítanak. A Times szerint a német szociáldemokrata párt jövője megkérdőjeleződött.

A német Der Spiegel vezércikke szerint a szélsőjobb ellen csak az erő segít.

Azt írják: az európai politikusok évek óta igyekeznek megállítani a jobboldali populistákat, illetve a szélsőjobbot, és említik azt is, hogy a nagy pártok számára a kulcsfeladat az, hogy visszanyerjék elvesztett szavazóikat a jobboldali populistáktól.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung konzervatív német lap szerint Európa félelmei csapódtak le a választáson. Vagyis

az emberek a klímaváltozástól és az illiberális nacionalistáktól tartottak, ezért mentek el ilyen nagy arányban szavazni.

A jobboldali populistákat így sem minden országban sikerült megfékezni - jegyzi meg a német újság.

A Die Welt Manfred Weber esélyeit latolgatja. A lap szerint a konzervatívok rossz eredménye megnehezíti Weber számára, hogy az új Európai Bizottság elnöke legyen, viszont éppen a jobboldali-populisták sikere segíthet neki, miközben Angela Merkelre építi végső reményeit.

A brüsszeli Politico megállapítja, hogy

a populista hullám erősödött, de nem árasztotta el Európát,

ami a lap szerint jó hír a demokratikus erők és az unió számára.

A Le Figaro a Kelet-Európában felerősödött nacionalista hullámról ír. Magyarországról beszámol arról, hogy a Fidesz még 5 százalékot javított is az 5 évvel ezelőtti eredményén, és emlékeztet, hogy

Orbán Viktor nem volt hajlandó válaszolni arra, pártja marad-e a konzervatívok soraiban.

A lengyel PiS győzelmét a francia lap úgy értelmezi, hogy a lakosság jelentős része ragaszkodik az unióhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×