A véglegeshez közelítő eredmények láthatók a grafikonban is, vagyis

1. a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt 179 képviselőt küldhet a 751 tagú testületbe.
2. A második helyezett szociáldemokraták (S&D) 150,
3. a harmadik liberálisok (ALDE) pedig Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 107 mandátumot kaphatnak.
4. A zöldek frakciója 70 tagú lehet.
5. Az eddig a harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 58 helyre számíthatnak ebben a régi-új konstellációban,
6. ugyanannyira, mint a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
7. Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette, brit Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.
8. A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 38 mandátummal.
9. A függetlenként politizálóknak hét mandátumot jósolt az EP,
10. az "egyéb" kategóriába pedig 28 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán beülnek valamelyikbe.

A linkre kattintva előjön a kalkulátor, amelyen egy pipűval kiválaszthatjuk a képviselőcsoportokat, a kalkulátor megmutatja, melyik képes többséget akalítani a parlamentben.

Külön csoport létrehozásához egyébként minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból. A frakcióalakítási szándékot legkésőbb június 24-ig kell bejelenteni.