Infostart.hu
eur:
391.97
usd:
340.54
bux:
122069.48
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A Brit Királyi Légierő (RAF) Eurofighter Typhoon kiképző repülőgépe (b) és a Magyar Légierő JAS-39 Gripen vadászrepülőgépe a Flying Sword brit-magyar közös harcászati kiképzés nyilvános napján a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison 2018. augusztus 2-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Fontos feladatot kaptak a magyar Gripenek

Május elejétől Magyarország veszi a NATO kötelékében működő, a balti országok légtérvédelmét ellenőrző parancsnokság vezetését.

A magyar vezetésű, a litvániai Siauliai térségében állomásozó, 50. misszió munkájához Nagy-Britannia és Spanyolország légiereje nyújt segítséget - jelentette be a NATO.

Az észak-atlanti katonai szövetség emlékeztetett: 2015 óta ez a második alkalom, hogy Magyarország JAS 39 Gripen típusú vadászrepülőgépeivel vezeti majd a négyhavonta cserélődő parancsnokságot, amely a három balti ország 2004-es NATO-csatlakozása óta ellenőrzi Észtország, Litvánia és Lettország légterének védelmét.

A három balti ország légtérvédelmében szolgálatot teljesítő spanyol légierő F-18-as vadászgépeit telepíti a litván légibázisra. Ez a hatodik alkalom, hogy Spanyolország részt vesz a balti országok légtérvédelmében, ebből két alkalommal 2006-ban és 2016-ban vezette a missziót.

A brit Királyi Légierő Eurofighter típusú repülőgépeivel az észtországi Amari katonai reptérről támogatja a légtérvédelmi munkát. Az Egyesült Királyság 2004-óta vesz részt a balti légtérvédelemben, 2015-ben és 2016-ban bővítette is a litván Siauliai és az észt Amari légibázison szolgálatot teljesítő flottáját.

A légtér biztonságának fenntartásáról szóló NATO-megállapodás biztosítja a szövetségesek légterének integritását és védelmét. A NATO olyan tagországok légtérvédelmének ellenőrzésében vállal szerepet, amelyek nem rendelkeznek saját légiforgalmi képességekkel - tették hozzá.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×