Megkezdődött az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozója szerda este Brüsszelben, amelynek az egyetlen napirendi pontja az Egyesült Királyság kiválási folyamata, a tagság megszűnési határidejének esetleges újbóli halasztása.

Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.

Ezt követően a Brexit után bennmaradó tagországok állam-, illetve kormányfői Theresa May brit miniszterelnökkel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja terveit a további lépéseket illetően.

Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését.

Theresa May brit kormányfő június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt.

A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson,

amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt.

Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.