Infostart.hu
eur:
353.33
usd:
305.06
bux:
133528.69
2026. június 11. csütörtök Barnabás
A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) ellen szervezett tüntetés egyik résztvevője Brüsszelben az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozójának első napján, 2019. március 21-én.
Nyitókép: MTI/AP/Francisco Seco

Brexit: újabb gyomros a Nagy-Britanniában élő magyaroknak

Megnehezítheti a brexit a Nagy-Britanniában lakást bérlő uniós polgárok életét. A brit főbérlők szövetsége szerint, bár a kormány velük akarja ellenőriztetni, kinek van joga bérelni, az irányelvek ködösek. Így előfordulhat, hogy inkább nem adnak ki lakást európaiaknak, így magyaroknak sem.

A Nagy-Britanniában élő 3 millió uniós polgár kétharmada bérelt lakásban él és a kormány rendelkezései bizonytalanná tehetik a helyzetüket.

A Brit Főbérlők Szövetsége felszólította Theresa May kabinetjét: adjon világos útmutatást arról, hogyan vonatkozik a Bérleti Jog Irányelv a brexit tükrében a főbérlőkre.

A rendelkezés előírja, hogy a lakástulajdonosok és az ingatlanügynökök ellenőrizzék a bérlők bevándorlási státuszát. Ha olyannak adnak ki lakást, akiről gyaníthatóan tudták, hogy „nincs joga bérelni az Egyesült Királyságban”, akkor akár 5000 font bírsággal is sújthatók.

A főbérlők szövetségének tagjai szerint nem adtak számukra útmutatást arról, hogy az uniós polgárok lakhatási joga hogyan alakul és hogy a brexit után hogyan kell ellenőrizni a bérleti jogot.

Ugyan a Brit Legfelsőbb Bíróság márciusban az Európai Emberi jogi Konvencióval ellentétesnek minősítette a brit irányelvet, mindez nem jelenti azt, hogy a lakást bérlő uniós polgárok fellélegezhetnének.

A főbérlők érdekvédelmi szervezetének felmérése szerint a lakástulajdonosok egyötöde vonakodik uniós polgárnak kiadni a lakását a törvény miatt, és arányuk várhatóan emelkedhet a brexit után.

David Smith, a szövetség politikai igazgatója megjegyezte: „a főbérlők és ingatlanosok nem határőrök. Nem lehet elvárni tőlük, hogy tudják, kinek van joga itt élni. A kormánynak világos útmutatást kell kiadnia. Ha ez nem történik meg, akkor a főbérlők egyre kevésbé akarnak majd lakást kiadni nem brit állampolgároknak, mert félnek a jogi eljárástól”.

Ez megnehezítheti az EU-s állampolgárok életét – tette hozzá.

A bérleti szerződés éves megújítása során az utóbbi években valóban felkérik a bérlőt, mutasson be dokumentumot, amely igazolja, hogy joga van Nagy-Britanniában élni. Sok uniós polgár számára ez aggodalmat okoz – miért kell a még Uniós tag Nagy-Britanniában külön igazolni a jogukat, esetleg olyan emberek felé, akik nincsenek tisztában az uniós szabad mozgás jogával, vagy azzal, hogy mely országok az Unió tagállamai és akik nem is hivatalos személyek.

A brit kormány azzal igyekszik megnyugtatni az itt élő uniós polgárokat, hogy aki már 5 éve tartózkodik a szigetországban, letelepedési státuszért folyamodhat. Ellentmondó hírek jelentek meg azonban arról, hogy ezért mikortól lehet folyamodni és hogy fizetni kell érte vagy ingyenes-e.

A jelenlegi szabályozás szerint 2020-ig kell folyamodniuk a jogért, ha az ország - akár már most pénteken – alku nélkül kilép az EU-ból, és 2021 júniusáig abban az esetben, ha megállapodás alapján, egy átmeneti időszakot magába foglalva történik meg a brexit.

A törvény szerint a főbérlőnek a brit belügyminisztérium oldalán kell ellenőriznie az EU-s polgár letelepedési státuszt igazoló hivatkozási számát, amit sokat újabb szándékos akadálynak tartanak.

A brit belügyi tárca szerint azonban „a főbérlőknek nem kell különbséget tenniük a korábban és az esetleges átmeneti időszakban érkezett uniós bérlők között és nem kell visszamenőleg ellenőrizniük senkit”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

Már a hétvégén jöhet az iráni megállapodás - Azonnal itt a reakció a tőzsdéken!

A részvénypiaci hangulat alapvetően továbbra is törékeny, két meghatározó téma uralja a tőzsdéket, az egyik a technológiai és mesterséges intelligencia részvények esése, a másik pedig az iráni háború eszkalációja. Az európai részvénypiacok ma felfelé vették az irányt, a régiónkban a magyar és az osztrák részvénypiac is kiemelkedően teljesített - szektorszinten elsősorban a bankpapírok vezették az emelkedést. Az Európai Központi Bank kamatemelése után valamelyest csökkent az optimizmus az európai részvénypiacokon délután - az EKB 3 éves szünet után emelt először egész pontosan 25 bázispontot -, illetve a Kormányzótanács lefelé módosította a GDP-növekedési várakozásokat és megemelte az inflációs előrejelzéseket a következő évekre. Koraeste Donald Trump közölte, hogy mégsem lesz ma amerikai támadás Irán ellen, erre reagálva emelkednek a nemesfémek és esik a Brent jegyzése, a vezető tőzsdék pedig raliznak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×