eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A brit parlament videokészítő osztálya által közreadott, videofelvételről készített képen Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről szóló megállapodást a londoni parlamentben 2019. január 15-én.
Nyitókép: Theresa May miniszterelnök (j) felszólal, miután az alsóház hatalmas arányban elutasította a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást január 15-én. MTI/EPA/Brit parlament videokészítő osztálya

Brexit: újabb időprésben a brit kormány

Ismét fennáll a veszélye, hogy a szigetország megállapodás nélkül „kieshet” az Európai Unióból. Miközben Theresa May miniszterelnök az ellenzékkel alkudozik, saját pártjában őt, a Munkáspártban pedig annak vezetőjét távolítaná el a tagság egy része.

Ad-e az Európai Unió hosszabbítást Nagy-Britanniának, hogy eldöntse, hogyan lépjen ki? Ha ad, akkor - a brit huzavona miatt kiábrándulva - egyéves időszakot kényszerít-e rá Londonra? Lesz-e kompromisszum Theresa May kormányfő és Jeremy Corbyn munkáspárti vezér között? Ezek a legfontosabb kérdések a héten, amikor a szerdai uniós csúcs és a pénteki nap, amikor Nagy-Britannia potenciálisan válási egyezmény nélkül távozhat az EU-ból, eldöntheti a szigetország jövőjét.

May a hétvégén ismét a tévénézőknek tartott magyarázatot, ezúttal arról, hogy miért fordult Jeremy Corbynhoz, az ellenzéki Munkáspárt vezéréhez és így arról is, hogy miért adta fel, hogy saját pártja keményvonalasait győzze meg arról, hogy a parlamentben támogassák az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló megállapodását.

Miközben a keményvonalas brexithívek össztüzet zúdítottak rá, addig a Munkáspártban azt mondták: egyelőre nem láttak konkrét javaslatot tőle. Pedig London kezd kifutni az időből:

szerdán tartják az újabb uniós csúcsot, ahol a kérdésben megosztott tagállamok eldöntik, adjanak-e újabb hosszabbítást a briteknek, hogy soraikat rendezve elfogadjanak valamilyen kilépési forgatókönyvet.

Mivel több tagországnak elege van abból, hogy a britek belső vitáival kell foglalkozniuk, az egyik opció az, hogy akár egy évig tartó, „flexibilis hosszabbítást” adjanak a szigetországnak.

Ez a lehetőség kiverte a biztosítékot a brit konzervatívoknál, mert azt jelentené, hogy három évvel a kiválást javasló népszavazás után, Nagy-Britanniában is európai parlamenti választásokat kellene tartani. A tory keménymag kilátásba helyezte, hogy ha May ezt elfogadja, akkor rövid időn belül leválthatják. Így ők továbbra is

az alku nélküli, gyors kilépésre játszanak, amely pénteken, a korábban adott hosszabbítás végén meg is valósulhat.

Ebben a kezükre játszhatnak azok az európai vezetők, akik attól tartanak, hogy minél tovább marad Nagy-Britannia az Unióban, annál több zavart kelt majd, így jobb, ha minél hamarabb megy. A múlt héten például sokakat megijesztett Jacob Rees-Mogg, a tory keménymag vezéralakjának tweetje: „ha tovább maradunk, akkor legyünk nagyon merevek, például az EU-költségvetés kérdésében”.

A bizonytalanság közepette próbálkozik May alkudozni a Munkáspárttal, amelynek képviselői a parlamentben kiálltak a kompromisszumot jelenthető vámúniós javaslat mellett – de amely három vokson elbukott a konzervatívok ellenállása miatt. Az ellenzék most azt próbálja elérni: ha támogatja a héten a parlamentben May kiválási egyezményét, akkor a szája íze szerint alakítsák a jövőbeli viszont az EU-val azaz, maradjon fenn a vámúnió.

Ha sikerül megállapodniuk, akkor az utolsó pillanatban, parlamenti jóváhagyás mellett, lehetségessé válik az egyezmény alapján, rendezett módon történő kilépés.

Corbyn munkáspárti főnök ugyanakkor most kénytelen saját pártjára is figyelni. A Labour zsidó származású tagságát egyesítő platformnak elege lett párttársaik sértő megnyilvánulásaiból és mivel szerintük Corbyn „több száz eset ellenére” nem rendszabályozza meg őket, bizalmatlanságot szavaztak ellene, a velük szemben álló konzervatívok nagy örömére.

Corbyn szemére vetik, hogy 2014-ben jelen volt egy rendezvényen az 1972-es müncheni olimpián izraeli sportolókat lemészárló terroristákhoz köthető palesztinok sírjai közelében. Ő azt mondta: egy olyan rendezvényen jelent meg Tunéziában, amely egy izraeli légicsapás áldozatairól emlékezett meg és nem koszorúzott meg sírokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×