eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó résztvevői Brüsszelben 2019. április 10-én.
Nyitókép: Az Európai Unióból történő brit kiválás ügyéről (brexit) rendezett rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó résztvevői Brüsszelben 2019. április 10-én. MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

A huszonhetek hajlanak a brexit halasztására, de a határidő kérdése még nyitott

A bennmaradó tagországok vezetői hajlanak az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének elhalasztására, annak hossza azonban még viták tárgya - derült ki a szerdai rendkívüli brexit-ügyi EU-csúcsot megelőző nyilatkozatokból.

Angela Merkel német kancellár a brüsszeli találkozóra érkezve fontosnak nevezte, hogy a szigetország felkészüljön arra, hogy a kilépési határidő meghosszabbítása esetén részt kell vennie a május végi európai parlamenti választásokon. Mint mondta, erre az uniós intézmények működőképességének biztosítása érdekében van szükség.

Kiemelte, a bennmaradó tagállamoknak "történelmi felelősségük", hogy helyes döntést hozzanak, ezért "nyílt és konstruktív" vitát kell folytatni.

"Fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy mi az érdekünk, ez pedig egy olyan rendezett brit távozás, amely lehetővé teszi a huszonhetek egységének megőrzését" - közölte.

Emmanuel Macron francia elnök ennél óvatosabban fogalmazott. "Még nem született döntés semmiről, különösképp nem egy hosszú kiterjesztésről. Jelen pillanatban szerintem semmit nem szabad biztosra venni" - mondta.

A hosszú halasztást sajtóhírek szerint leginkább ellenző Macron hangsúlyozta, Theresa May brit kormányfőnek mindenekelőtt világossá kell tennie, hogy mik a tervei. Aláhúzta: a legfontosabb az, hogy semmi ne sodorja veszélybe az európai projektet.

"Eljött a döntések ideje" - hangoztatta.

Mark Rutte holland kormányfő arról számolt be, egyetért abban Macronnal, hogy fontos először meghallgatni May terveit, a halasztás végső határideje ugyanis számos kérdéstől is függ, erről vitát fognak folytatni.

Stefan Löfven svéd miniszterelnök kiemelte, a kiterjesztés önmagában még nem oldja meg a problémát, de több időt adna a briteknek, hogy megoldást találjanak, ezért "megér egy próbát".

Hozzátette azonban, meglehetősen frusztráló, hogy ennyi idő után sem sikerült rendezni az ügyet, ráadásul minél hosszabb a kiterjesztés, annál nagyobb a kockázat is, hogy veszélybe kerül az uniós intézmények legitimitása és integritása, ezért szilárd biztosítékokra van szükség.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kijelentette, a káosz elkerülése érdekében támogatná a határidő hosszú kitolását, és erről beszélt olasz kollégája, Giuseppe Conte is.

Sebastian Kurz osztrák kancellár elmondta, a maga részéről a rövid hosszabbítás pártján áll, ami lehetővé teheti a megállapodás nélküli, kemény brexit elkerülését.

Charles Michel belga kormányfő azonban úgy vélekedett, nem biztos még a hosszabbítás, és az sem, hogy az pontosan milyen feltételekkel képzelhető el. Leszögezte mindazonáltal, egy esetleges kiterjesztés nem zavarhatja meg az EU működését vagy a választásokat.

Figyelmeztetett, el kell kerülni, hogy a közösség a brexit-folyamat túszává váljon, s hozzáfűzte, nem létezik olyan, hogy egy ország csak félig tagja az EU-nak, hosszabbítás esetén a briteknek folytatniuk kell a jóhiszemű együttműködést.

Cseh kollégája, Andrej Babis reményét fejezte ki, hogy a szigetország a vártnál is több időt fog kapni, és kiemelte, ő arra számít, hogy jövő márciusig vagy az idei év végéig hosszabbítják a határidőt, rugalmas feltételek mellett.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, hogy "még mindig Godot-ra vár".

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, nem rövid vagy hosszú, hanem "hasznos és intelligens" hosszabbításban gondolkozik.

Hasonló véleményének adott hangot Michel Barnier, az EU brexit-ügyi főtárgyalója is, mondván, a kiterjesztésnek valamilyen célt kell szolgálnia, hasznosnak kell lennie.

Szlovénia kormányfője, Marjan Sarec pedig egy öngyilkosságra készülő emberhez hasonlította az Egyesült Királyságot, akit megpróbálnak megmenteni, de ő ezt nem akarja, és végül mindenkit magával húz a mélybe.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×