eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre
London, 2017. február 1.A brit parlament épülete, amelyben az alsóház a Brexit-folyamat elindításához szükséges parlamenti határozattervezetet vitatja meg Londonban 2017. február 1-jén. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Brexithosszabbítás: nem adja olcsón Maynek az EU

Kissé megalázó feltétel is került a Londonnak szánt megegyezés tervezetébe. Úgy tűnik, a brit kormánynak meg kell hajolnia az EU és a parlament döntései előtt.

Megadja a brexithosszabbítást Maynek az Európai Unió, de úgy tűnik, Nagy-Britannia akár jövő év márciusáig is klubtag maradhat. A brit kormányfő a mai, rendkívüli csúcs előtt Berlinben és Párizsban kérte, hogy június végéig kapjon hosszabbítást, hogy a parlamenttel el tudja fogadtatni a kilépési egyezményt.

Úgy tűnik, hogy az Európai Uniós tagországok másodszorra is rábólintanak arra, hogy Nagy-Britannia későbbre tolt határidővel lépjen ki a csoportból. Cserébe azonban azt kérik majd Theresa May kormányfőtől: fogadja el, hogy a hosszabbítás jóval hosszabb lehet, mint amit ő kért, és hogy EU-tagként országa ne szabotálja az unió döntéshozatalát.

Ez derült ki késő este, a szerdai rendkívüli uniós csúcs előtt.

A kérdésben nem „Brüsszel”, hanem a 27 másik tagállam dönt és az ő teljes egyetértésükre lesz szükség.

Sok függ attól, hogyan fogadják majd May fellépését, akit először meghallgatnak, majd kiküldenek.

A brit miniszterelnök a csúcs előtt az EU motorjának számító német-francia tandem fővárosaiban próbálta meggyőzni partnereit. Bár Angela Merkel német kancellárról azt mondják, hogy jobban szimpatizál a britekkel, mint a franciák, Mayt kínos módon senki sem várta a berlini vörös szőnyeg végén.

A végül megérkező Merkel puszival üdvözölte, csakúgy, mint később Párizsban Emmanuel Macron francia elnök. Ő az, akiről tudni vélték, hogy vonakodott hosszabbítást adni a briteknek és még azt is elfogadta volna, hogy válási egyezmény nélkül, drámai körülmények között essenek ki az unióból.

Nem tudni, a két vendéglátó mit mondott Maynek, de egy kiszivárgott nyilatkozattervezet szerint a tagállamok megadják a hosszabbítást Londonnak, ha például – ahogy a szöveg fogalmaz – „az Egyesült Királyság elősegíti az unió feladatainak elvégzését és tartózkodik minden olyan lépéstől, ami akadályozza az unió céljainak elérését”.

A kissé megalázó feltétel azért került be a nyilatkozattervezetbe, mert az uniós tagságában meghosszabbítandó Nagy-Britannia elméletileg bármely jelentős politikai döntést megvétózhat.

Emellett a britek kénytelenek lesznek európai parlamenti képviselőket választani – sok brexitpárti mélységes felháborodása közepette. A múlt héten a brit parlament keményvonalas konzervatív és a brexit késése miatt csalódott csoportjának egyik szószólója, Jacob Rees-Mogg azt írta a Twitteren: hosszabbítás esetén London legyen maximálisan „nehezen kezelhető” az Unióban.

A megjegyzés sok uniós vezetőt megijesztett, bár Rees-Mogg nem kormánytag. A kabinet tagja viszont Liam Fox nemzetközi kereskedelmi miniszter, aki egy napvilágra került levélben azt írta: az EU-val esetleg fenntartott vámunió „a lehető legrosszabb forgatókönyv” – pedig épp erről alkudozik otthon May kormánya az ellenzéki Munkáspárttal, amely parlamenti voksaival így lehetővé tenné a brexitet.

Figyelemreméltó, hogy a toryk és a Labour miniszterek és árnyékminiszterek következő találkozóját az uniós csúcs utánra időzítették, azt sugallva, hogy amúgy sem bíznak gyors áttörésben, azaz a brexit jóváhagyása még jó ideig elhúzódhat Nagy-Britanniában.

Visszatérve a brüsszeli rendkívüli csúcsra, bár uniós diplomaták azt mondják, már elegük van a britek huzavonájából, senki sem akar alku nélküli, kaotikus brexitet, amely csapást mérhet az unió 16 billió dolláros gazdaságára.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×