eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
A Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők egyike Theresa May brit miniszterelnöknek öltözve egy Titanic című film egyik jelenetét adja elő a brit parlament épületénél 2019. január 15-én. A brit parlament alsóháza ezen a napon szavaz a brit európai uniós tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodásról.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Theresa May: új hozzáállás szükséges

Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szükségessé.

A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi: ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a brexitmegállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése.

A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt. May azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

A kormány és a Labour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül.

  • Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának brexitügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val.
  • A brit kormány azonban mindkét lehetőséget határozottan elveti, és Jeremy Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt "jelentősebb elmozdulást" a kormányzati álláspontban.

A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányoldal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a brexitmegállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozatban, amely - egyelőre vázlatosan, kötelező jogi hatály nélkül - az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazza.

Az Európai Unió egyértelmű álláspontja az, hogy az 585 oldalas brexitmegállapodás - amelyről novemberben állapodott meg London és Brüsszel - nem nyitható újra, de az EU a 26 oldalas politikai nyilatkozat módosításától nem zárkózik el.

A Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a brexitmegállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot.

Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti csoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - vezetője minapi nyilatkozatában Jeremy Corbynra utalva úgy fogalmazott, hogy Theresa May "egy ismert marxistával" készül együttműködésre lépni, és ez "nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben".

May azonban vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott,

és a brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért.

A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket.

Theresa May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben. May nyilatkozata szerint azonban

minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése.

A kormányfő közli, hogy ennek elérése végett a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további "rövid" halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból.

Theresa May hivatalosan már pénteken kérte a brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez intézett levelében. A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a brexitmegállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne.

May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból,

ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon.

A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi uniós tagállam egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×