Infostart.hu
eur:
353.44
usd:
305.45
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Roncsdarabok a helyszínen, az etióp fővárostól, Addisz-Abebától délkeletre fekvő Bisoftu közelében 2019. március 11-én, miután az előző nap 157 emberrel a fedélzetén lezuhant az Ethiopian Airlines etióp légitársaság Addisz-Abebából Nairobiba közlekedő Boeing 737 MAX 8 típusú gépe. A szerencsétlenséget senki sem élte túl.
Nyitókép: MTI/AP/Mulugeta Ayene

Összetett ügy húzódik meg a Boeing 737 MAX-ok meghibásodása mögött

Egyelőre nem lehet tudni, mikor repülhetnek újra az Amerikai Légügyi Hatóság Boeing 737 MAX 8 és 9 típusú meghibásodott gépei. Az InfoRádiónak nyilatkozó repülési szakújságíró szerint a hatóság megtépázott hírneve mögött politikai célok lehetnek.

A "hibás gép" kategória még egyáltalán nem biztos a Boeing 737 MAX 8 és 9 típusú gépei esetében - hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Márványi Péter repülési szakújságíró, hozzátéve: azzal együtt, hogy a Boeing át akarja dolgozni az érintett szoftverét, a gép katasztrófáinak vizsgálatainak egyike sem zárult még le.

"Rossz Boeingok, hibás Boeingok? Ez legalább 60 százalékban hisztéria!"

- fogalmazott Márványi, hozzátéve, a szakma másként gondolkodik, mint a sajtó: "nem egyszerűen a géppel volt probléma, hanem emberi vonalon is" - tette hozzá.

Az Amerikai Légügyi Hatóság (FAA) felelősségével kapcsolatban a szakértő felidézte: az FAA költségvetése csökkent, ezért amikor a hatósági légügyi alkalmassági engedélyeket kellett kiadni és kontrollálni, volt, amikor az amerikai légügyi hatóság ezt a feladatot leadta a gyártónak.

"Ez úgy szokott történni, hogy

a gyártó elvégzi a hatóság által előírt vizsgálatokat, alaposan körbeelemzi a változásokat, és mindent alaposan dokumentál, majd a papírokat leadja a hatóságnak, amely szintén alaposan átnézi a dokumentációt"

- írta le a folyamatot Márványi Péter, aki szerint az egész összetett helyzetet nagyon nehéz elmagyarázni a nyilvánosságnak, amely "akkora hevülettel ugrik rá a kapcsolódó hírekre mindenki, aki a képernyő előtt ül, mintha repülési szakértő lenne".

Mindent összevetve úgy látja, ezt az ellenőrzési rendet jobban átgondolhatta volna az amerikai hatóság és a Boeing is.

Közben azonban mintha az sem lenne eléggé közismert, hogy

nem az amerikai, hanem a kínai hatóság állította le az érintett Boeing típusra a légialkalmassági engedélyek kiadását.

Ezzel azt érte el, hogy bár néhány hét, hónap alatt tisztázódhattak volna a balesetek körülményei, ez Kínában akár egy évig is eltarthat, és addig a 737 MAX-ok nem repülhetnek az országban. Ám a kínai államfő eközben "gyorsan szerződést kötött 300 francia Airbus beszerzéséről európai körútja során. Tehát ha van olyan hatósági döntés, ami mögött lehet politikai logikát sejteni, az inkább a kínaiak lépése, és az én szememben ez csökkenti egy állami légügyi felügyelet értékét" - mondta Márványi Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×