eur:
409.87
usd:
376.1
bux:
74396.03
2024. november 5. kedd Imre
Uniópárti tiltakozó sapkája a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetésen London belvárosában 2018. december 11-én. Theresa May brit miniszterelnök az előző napon bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben a londoni alsóház nem szavaz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról december 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Levélben kérték Nagy-Britanniát, maradjon az EU-ban

A levelet a The Times című brit napilap közölte.

A legnagyobb német pártok és üzleti szervezetek vezetői közös levélben kérték Nagy-Britanniát arra, hogy maradjon az Európai Unió tagja. A The Times című konzervatív brit napilap pénteki kiadásában megjelent levelet aláírta mások mellett Annegret Kramp-Karrenbauer, a kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Andrea Nahles, a koalíciós partner Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője, Norbert Röttgen, a szövetségi parlament (Bundestag) külügyi bizottságának elnöke, Reiner Hoffmann, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke, Dieter Kempf, a Német Iparszövetség (BDI) vezetője és Thomas Enders, az Airbus európai repülőgépgyártó konglomerátum vezérigazgatója.

A levél szerint ha Nagy-Britannia mindenképpen ki akar lépni az EU-ból, tudnia kell, hogy Németországban és Európában mindig lesznek barátai. A briteknek tudniuk kell azonban azt is, hogy nincs visszafordíthatatlan döntés, Európa ajtaja mindig nyitva marad előttük. Az aláírók szerint Nagy-Britannia nélkül az európai kontinens nem lenne a mai, szabadságban és jólétben élő közösség, és

a németek nem felejtették el, sőt nagyon hálásak azért, hogy a második világháború borzalmai után Nagy-Britannia nem fordított hátat Németországnak, hanem visszafogadta szuverén nemzetként és európai hatalomként.

"Hiányozna nekünk Nagy-Britannia, hiányozna a legendás brit feketehumor, a pubokban munka után eliszogatott angol sör, a tejes tea, és az is, hogy az út baloldalán kell vezetni, de leginkább a brit nép hiányozna, és Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként, különösen a jelenlegi zűrös időszakban" - fogalmaznak a közös levél szerzői. "A briteknek mindezek miatt tudniuk kell, hogy tiszta szívünkből szeretnénk, ha maradnának" - áll a levélben.

A legfrissebb felmérések szerint Nagy-Britanniában is többségben vannak azok, akik a maradást pártolnák.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov 1070 fős választói minta bevonásával elvégzett új felmérése szerint ha újabb népszavazást írnának ki az EU-tagságról, országos átlagban a választók 56 százaléka szavazna arra, hogy az Egyesült Királyság maradjon az Európai Unió tagja.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe, de az utóbbi hónapokban egyre erőteljesebb kampány folyik az újabb népszavazás kiírásáért, olyan közéleti személyiségek vezetésével, mint Tony Blair volt munkáspárti és Sir John Major volt konzervatív párti miniszterelnök.

Az újabb referendum lehetőségét azonban Theresa May jelenlegi konzervatív párti miniszterelnök rendre és határozottan elutasítja.

A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért megállapodást az alsóház a héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elvetette: az egyezményre 202, a megállapodás ellen 432 képviselő szavazott. A kormányzó Konzervatív Párt 118 képviselője is az ellenzékkel voksolt az 585 oldalas brexitmegállapodás ellen.

Ezután ellenzéki és konzervatív képviselők egyaránt annak a véleményüknek adtak hangot, hogy el kellene halasztani a március 29-én esedékes kilépést, annak érdekében, hogy legyen idő a brexitfolyamat további irányának kijelölésére.

Theresa May azonban a megállapodás elutasítása utáni parlamenti vitában kijelentette: a kormány politikája változatlanul az, hogy az Egyesült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×