Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A brexitet ellenzők tüntetnek a londoni parlament előtt 2019. január 16-án. Ezen a napon ellenzéki bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Theresa May brit miniszterelnök kormánya ellen, s erről az este folyamán szavaz a londoni parlament alsóháza. Az előző nap a képviselők nagy többsége elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval kötött megállapodást.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

May túlélte a bizalmi szavazást, de marad a brexit miatti patthelyzet Nagy-Britanniában

Túlélte a bizalmi szavazást May brit miniszterelnök a parlamentben, majd összefogást hirdetett, hogy feloldják a patthelyzetet, aminek nyomán heteken belül, kaotikus módon hagyhatja el Nagy-Britannia az Európai Uniót. May máris több pártvezérrel tárgyalt, de a fő ellenzéki párt nem hajlandó beszélni vele.

Ezúttal szavazást nyert Theresa May brit miniszterelnök a parlamentben. Igaz, az előző napi, történelmi vereség után, most mindössze 24 fős többség szavazott bizalmat neki és kormányának – úgy, hogy

folytatódik Nagy-Britannia modernkori történetének egyik legnagyobb politikai válsága.

Azok a lázadó konzervatív képviselők, akik leszavazták Maynek az Európai Unióból való rendezett kilépésről szóló alkuját, most hirtelen mellé álltak – azért, hogy megakadályozzák a nagyobb bajt, hogy hatalomra kerüljön az ellenzéki Munkáspárt.

A kormányfő a parlamentben felszólalva megismételte: 2016-ban a brit nép a kilépésre szavazott. Közölte, hogy konzultációt kezd a pártokkal arról, hogyan lehet megoldást találni, mert „a parlamentnek kötelessége megvalósítani a brexitet”.

„Konstruktív módon együtt kell működnünk és megállapodni arról, hogy mit akar a parlament. Most félre kell tenni az önérdeket” - mondta és a szavazás után már találkozott is több pártvezetővel.

Csalódottságának adott hangot, amiért a fő ellenzéki erő vezetője nem hajlandó egyeztetni vele.

Jeremy Corbyn, az ellenzéki Munkáspárt maga is euroszkeptikus vezére azt mondta: addig nem hajlandó tárgyalni May-jel, amíg nem zárják ki a megállapodás nélküli, kaotikus brexit lehetőségét.

A frontvonalak megmerevedtek: az egyik oldalon találhatók a maradáspártiak, akik talán le tudnák nyelni a kilépést, ha Nagy-Britannia szoros viszonyban és vámúnióban maradna Európával.

A másik oldalon állnak a keményvonalas brexit-hívők, akik nemcsak a tagság formálisnak tartott felmondását – azaz a közös, EU-s döntéshozatalból való kivonulást - , hanem önálló kereskedelmi politikát, halászati és mezőgazdasági politikát is akarnak – ez viszont kizárja a vámúnió lehetőségét. A vámúniót hevesen ellenzi a May-kormányt mandátumaival életben tartó, parányi észak-ír unionista párt is.

A miniszterelnöknek tehát ebben a lehetetlennek tűnő helyzetben kell kompromisszumra kényszeríteni a különböző brit politikai erőket, majd a konszenzust elfogadtatni Brüsszellel

– amennyiben az kész újra megnyitni a kilépési tárgyalásokat – az eddigi nyilatkozatok szerint éppenséggel nem hajlandó erre.

Közben más forgatókönyvek is léteznek: a kisebb ellenzéki pártok – így a liberálisok, a skót és walesi nacionalisták és a zöldek – második népszavazást akarnak, amely reményeik szerint az Unióban tartaná a briteket. Levelet is írtak Corbynnak, hogy a Munkáspárt is álljon az ötlet mögé. Ugyanakkor egy újraszavaztatás feldühítené azokat a briteket, akik eredetileg a brexitre szavaznak és megkérdőjelezné demokratikus választásuk értékét.

A piacok közben arra számítanak, hogy alku által szabályozott módon távozik Nagy-Britannia. Erre utal, hogy az angol font nem gyengült meg a parlamenti voksok után.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×