eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Brexit: a külföldieket érzékenyen érintő rendszert tesztelnek Nagy-Britanniában

Megkezdődött annak az engedélyezési rendszernek a teljes körű próbája, amelyet a brit kormány a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok további tartózkodásának lehetővé tételére dolgozott ki. A brit belügyminisztérium útmutatója szerint kétféle tartózkodási jogviszonyért lehet folyamodni - íme a részletek.

Nagy-Britanniában a statisztikai hivatal (ONS) jelenlegi becslései szerint 3,2 millió külföldi EU-állampolgár él, más, független becslések 3,5 millióra teszik az uniós országokból tartósan áttelepültek számát. Azok, akik már törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban, és megmaradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett státusért kell folyamodniuk a belügyminisztériumhoz.

A kérelmezési rendszert a belügyi tárca tavaly nyáron már alávetette egy szűk körű, felkért résztvevők bevonásával elvégzett próbának.

A minisztérium hétfői tájékoztatása szerint mostantól minden külföldi EU-állampolgár benyújthatja folyamodványát, jóllehet továbbra is próbaüzemről van szó, és a rendszer végleges formájában március 30-án indul, egy nappal a brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapja után.

Mit kell igazolni?

A belügyminisztériumi tájékoztató szerint a tartós letelepedési engedélyért 2021. június 31-éig lehet folyamodni, de ha a brit EU-tagság a kilépési feltételekről szóló megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg március végén, akkor a határidő 2020. december 31-ére módosulna, és ebben az esetben igazolni kellene, hogy a kérelmező már a kilépés március 29-i határnapján életvitelszerűen Nagy-Britanniában élt.

A brit hatóságok kérése az, hogy azok, akik a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában kívánnak maradni,

  • hitelesen igazolják személyazonosságukat,
  • nyilatkozzanak arról, hogy a múltban született-e ellenük elmarasztaló bírósági ítélet valamely súlyosabb bűncselekmény miatt, és
  • igazolják, hogy életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.

Az állandó letelepedett státusért folyamodó külföldi uniós polgárok online felületen, akár okostelefonjukra letölthető alkalmazás segítségével is beterjeszthetik majd kérvényüket.

A személyazonosság igazolására a kérelmezőknek az "EU Exit: Identity Document Check" alkalmazást kell használniuk, amely része az engedélyezési rendszer működésére kidolgozott, mobil eszközökre letölthető integrált alkalmazásnak.

A letelepedett státusért folyamodó felnőtteknek 65 font (23 400 forint) eljárási díjat kell fizetniük. A díj a 16 évnél fiatalabbak esetében 32,50 font lesz.

Kétféle tartózkodási jogviszony

A brit belügyminisztérium útmutatója szerint kétféle tartózkodási jogviszonyért, letelepedett, illetve előzetes letelepedett státusért lehet folyamodni, attól függően, hogy a kérelmező a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig, 2020. december 31-ig - megállapodás nélküli Brexit esetén idén március 29-éig - eltöltött-e öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában.

Az útmutató szerint azok is kitölthetik az ötéves tartózkodási időszakot, akik a határidő végéig még nem tartózkodnak ennyi ideje Nagy-Britanniában, és utána ők is végleges letelepedett státusért folyamodhatnak.

Azoknak, akik előzetes letelepedett státust kaptak, a végleges tartózkodási engedélyért nem kell még egyszer fizetniük.

A brit kormány a többször hangoztatott hivatalos álláspont szerint mindenképpen szeretné, ha a Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárok a brexit után is maradnának, függetlenül attól, hogy életbe lép-e a megállapodás a brit kilépés feltételrendszeréről.

A British Future nevű, elsősorban emberi jogi és esélyegyenlőségi kutatásokra szakosodott tekintélyes londoni elemzőműhely hétfőn ismertetett tanulmánya szerint azonban különösen nagy kockázatokat rejt az engedélyezési rendszerrel járó munkateher, amely az elbíráló hatóságokra hárul. A kutatóintézet 3,5 millióra becsüli a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok számát. A tanulmány szerint

közülük 98 ezer a magyarok, és több mint egymillió a lengyelek száma.

A British Future szerint ez azt jelenti, hogy ha a brit belügyminisztérium 2021 júliusáig az összes külföldi EU-állampolgár letelepedési kérelmét el akarja bírálni, akkor naponta 5600 folyamodványt kellene feldolgoznia.

Ha az uniós állampolgároknak csak az 5 százaléka szembesül valamilyen nehézséggel vagy elutasítással, az is azt jelentené, hogy a határidő lejártával 175 ezren maradnának jogi státus és esetleg munkavállalói jogosultság nélkül.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×