eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Pszaradesz, 2018. június 17.Alekszisz Ciprasz görög (j) és Zoran Zaev macedón macedón miniszterelnök, miután külügyminisztereik aláírták a Macedónia nevéről a két ország között kialakult vitát lezáró egyezményt a görög-macedón-albán hármas határ térségében, a Preszpa-tó görög oldalán fekvő Pszaradesz faluban 2018. június 17-én. (MTI/AP/Jórgosz Karahalisz)
Nyitókép: Jórgosz Karahalisz

Fontos ponthoz érkezett a macedón névvita Görögországban

Egy hajszál híján, de bizalmat szavazott a görög parlament Alekszisz Ciprasz kormányának. A baloldali Sziriza kisebbségben kormányozhat legkésőbb az októberi választásokig, miután koalíciós partnere kilépett a kormányból a macedón névvita miatt.

Egyetlen szavazaton múlott, hogy túlélje a szerda éjszakát Alekszisz Ciprasz baloldali kormánya az athéni parlamentben. A 300 képviselő közül ugyanis 151-en szavaztak bizalmat a miniszterelnöknek: pártja 145 képviselője, valamint hat ellenzéki, illetve független politikus. A bizalmi szavazást maga a kormányfő kezdeményezte, miután a múlt héten kilépett a kormánykoalícióból a jobboldali Független Görögök párt, tiltakozásul a macedón névvita lezárására született megállapodás ellen.

Az immár ellenzéki pártot a múlt hétig védelmi miniszterként vezető Pannosz Kammenosz a bizalmi szavazás után arra kérte Ciprász kormányfőt: írjon ki népszavazást a macedón-görög megállapodásról.

"Kénytelenek voltunk az ellen a kormány ellen szavazni, amelyet részben mi alapítottunk. Miniszterelnök úr,

az elmúlt négy év őszinte együttműködése jegyében arra kérem, hogy írjon ki egy referendumot! Döntsön a nép a Preszpesz-egyezményről"

- kérlelte a kormányfőt Pannosz Kammenosz.

A miniszterelnök azonban bejelentette: hamarosan a parlament elé terjeszti a megállapodás ratifikálásának kérdését.

Az évtizedek óta húzódó görög-macedón névvita a történelmi Makedónia régió névhasználata körül robbant ki.

Bizonyos görög politikusok szerint ugyanis a hellén állam kicsiny északi szomszédja puszta önelnevezésével is területi igényt támaszt Görögországgal szemben.

Az észak-görög Makedónia tartomány ugyanis szomszédos Macedóniával, ahol ráadásul szép számmal élnek macedón ajkúak is. A névvita rendezésére született Preszpesz-egyezmény, amely Észak-Macedóniára keresztelné a volt jugoszláv tagköztársaságot, az ellenzék szerint azonban sértő a görögökre nézve, hiszen nem oldja fel a területi igény kérdését: szerintük ugyanis Észak-Macedónia továbbra is szoros kötődést sugall a tőle délre fekvő területekkel.

A Preszpesz-egyzemény a macedónok körében sem aratott osztatlan sikert: tavaly hónapokig tartó tüntetéshullám borzolta a kedélyeket Szkopje belvárosában.

Bár a parlament a múlt héten megszavazta a dokumentum ratifikálását, a legnagyobb ellenzéki párt, a korábban Nikolá Gruevszki elnökölte Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Nemzeti Egység pártja határozottan elutasítja az ország új nevét,

és újabb népszavazást kezdeményezett, miután a tavalyi referendum eredménytelen volt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×