A fertőzések okozta anyagi terhek az influenza, a tuberkulózis és a HIV együttes költségeivel vetekszenek - állapította meg egy friss jelentés, melyet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hétfőn hozott nyilvánosságra.

Az elemzés szerint a szuperbaktérium-fertőzések száma és jelentősége is növekedett 2007 óta. Különösen aggasztó, hogy

a legerősebb, "végső lehetőségként" alkalmazott antibiotikumoknak - köztük a karbapenemeknek - ellenálló baktériumfertőzések száma is nőtt.

"Ezek az antibiotikumok a rendelkezésre álló utolsó kezelési lehetőséget jelentik. Ha már ezek sem hatásosak, akkor rendkívül nehéz, sok esetben lehetetlen a fertőzés gyógyítása" - olvasható az ECDC közleményében.

Szakértői becslések szerint a fertőzést okozó baktériumok nagyjából 70 százaléka már most is rezisztens legalább egy, a kezelésére általánosan használt antibiotikumra.

A tanulmány szerint az egy vagy több antibiotikumra rezisztens szuperbaktériumok evolúciója az egyik legnagyobb fenyegetés, amivel az orvostudománynak szembe kell néznie.

A Lancet Infectious Diseases című orvosi szaklapban közzétett jelentés öt olyan fertőzéstípust vizsgált, amelyet antibiotikumrezisztens baktériumok okoztak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség országaiban.

A kutatók megállapították, hogy a szuperbaktérium-fertőzések nagyjából 75 százaléka kórházi eredetű, ezeket nevezik egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzéseknek (HAI).

"Az antibiotikumokra rezisztens baktériumok fertőzéseinek megelőzéséhez európai és globális koordinációra van szükség. A megelőzési intézkedéseket az egyes országokra kell szabni az esetszámok és a baktériumok eltérései miatt" - olvasható a jelentésben.

Rezisztencia-géneket gyűjtenek

A témával kapcsolatban az InfoRádióban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem kutatója elmondta: a bakteriális fertőzések ellen az 1800-as évek vége, az antibiotikumok feltalálása óta ezekkel védekezünk. Ám a baktériumok megfelelő környezetben, időről időre rezisztencia-géneket tudnak gyűjteni.

"A megfelelő közeg leggyakrabban a kórház, ahol folyamatos antibiotikum-kezelést nyújtanak betegeknek, ami gyakorlatilag folyamatos evolúciós nyomás az ottani felületeken és egyéb helyeken jelen lévő baktériumoknak"

- magyarázta Kemenesi Gábor. A baktériumok tehát ilyen közegben védekezésképp újfajta géneket fejlesztenek ki magukban. Így jönnek létre a szuperbaktériumok.

Már közismert az orvosok körében az antibiotikum-rezisztencia terjedése, a fent említett evolúcióért elsősorban az elmúlt 20-30 év a felelős, amikor ez a jelenség még nem volt közismert szakmai körökben sem, mindenre felírták az antibiotikumokat. Ennek eredménye, hogy sok régi antibiotikumot gyakorlatilag el kell hagyni, mert már a legegyszerűbb baktériumokra sem hatásosak.

Az újfajta antibiotikum önmagában már nem segít

"Nagyon sok időbe telik és sok pénzbe kerül, mire a kutatásokból kész termék, a gyógyszertárakban kapható antibiotikum válik.

Ez a folyamat sajnos sokkal lassabb, mint a szuperbaktériumok létrejöttének sebessége"

- hívta fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem kutatója. Hozzátette: a probléma komplex - nem úgy tudjuk legyőzni a multirezisztens baktériumokat, hogy gyorsan új antibiotikumokat fejlesztünk. "Német kutatók például azt javasolják, hogy bizonyos kórházakban a korlátokat és

különféle felületeket cseréljenek vörösrézre, mert annak a baktériumok sejtfalára olyan hatása van, ami nem engedi, hogy azon a felületen megmaradjanak"

- mondta Kemenesi Gábor. Ettől kezdve egy sor új, modern eljárásig sok javaslat van, amelynek már nem sok köze van az antibiotikumos terápiákhoz.