A jelenleginél sokkal több lesz a végzetes sebfertőzés, megugrik a vérmérgezések és a halálos tüdőgyulladások száma, mindezek miatt nem mernek majd az orvosok szervátültetéseket végezni, sőt egy egyszerű vakbélműtét is életveszélyessé válik – szakértők szerint ilyen és hasonló következményei lehetnek a túlzott antibiotikum-használat miatt kialakuló szuperbaktériumoknak. A jóslat pedig, amely szerint az ellenálló baktériumok évente akár tízmillió ember halálát okozhatják, főként Ázsiában és Afrikában, de több százezrekét az Egyesült Államokban és Európában is, nem a távoli jövőre, hanem már 2050-re, tehát nagyon is belátható időtávra szól – hangsúlyozta egy szerdai szakmai konferencián a Semmelweis Egyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője.

Nagy Károly emlékeztetett: az antibiotikumokra nem reagáló baktériu­mok már ma évente 700 ezer ember halálát okozzák világszerte, csak az EU-ban 25 ezer áldozatot követelnek a szuperbaktériumok miatt kialakuló kórházi fertőzések. A professzor a legsikeresebb földi létformának nevezte a baktériumokat, amelyek kétmilliárd éve léteznek. Nem véletlenül tartja az Egészségügyi Világszervezet az emberiséget veszélyeztető egyik legjelentősebb tényezőnek a jelenleg használt antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat.

A penicillin 1928-as felfedezése óta több mint száz antibiotikumot kezdtek el használni, harminc éve azonban egyetlen új készítményt sem fedeztek fel. A probléma komolyságát jelzi az is, hogy a WHO idén februárban kiadta a legfontosabb szuperbaktériumok listáját, és a G20-ak nyári hamburgi értekezletének is az volt az egyik fő kérdése: mire koncentráljon a tudományos kutatás, a gyógyszeripar, mit támogassanak a kormányok, hogy elkerüljék a veszélyt? Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az antibiotikumok 70-80 százalékát nem az embergyógyászatban, hanem az állattenyésztésben használják, mégpedig hozamfokozásra, testnövekedés gyorsítására, az emberi szervezetbe pedig a hús fogyasztása során kerülnek bele ezek az antibiotikumok.

Nagy Károly szerint mindazonáltal reménykeltő, hogy a WHO kétmilliárd dollárt gyűjt a jövőbeni gyógyszerfejlesztésekre, az Európai Unió pedig 800 millió euróval támogatja az innovatív gyógyszerkutatást. Példaként említette a baktériumok „újraérzékenyítésére” irányuló kutatásokat, azt, hogy kutatók békák bőrében vagy pandák vérében, csótányok és sáskák agyában, méhek gyomrában baktériumellenes molekulákra bukkantak, illetve hogy olyan, nanorészecskékbe zárt, programozható antibiotikumokkal is zajlanak már vizsgálatok, amelyek nem bántják a szervezet számára hasznos mikrobákat, csak azokat, amelyekre programozva vannak, sőt képesek rugalmasan követni az ellenállást tanúsító baktériumokat - írja a Magyar Idők.