Részben meglepetést okozott a friss éves inflációs adat, Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint a vártnál kisebb volt az emelkedés a februári 1,4 százalékról 1,8-ra. Mint az InfoRádióban elmondta, az elemzők szinte kivétel nélkül 2 százalék feletti inflációs adatot vártak. A folyamat iránya tehát nem volt meglepő, de a változás mértéke igen.

A friss adatban szerepet játszhatott az, hogy

• az árrésstop még mindig érvényben van,
• a kormány az üzemanyagokra védett árat vezetett be.

Ezt kommentálva aláhúzta: az árrésstop most már több mint egy éve hatályban van az élelmiszerek esetében.

„Korábban azt mondták szakértők, és mi is azt gondoltuk, hogy összességében az árrésstopok és egyéb önkéntes árkorlátozó intézkedések nagyjából 1-1,5 százalékkal csökkenthetik az inflációt, ez továbbra is érvényes. A kormány aztán idén március 10-én vezetett be védett árat az üzemanyagok esetében a közel-keleti háború miatt. A KSH gyakorlatáról pedig azt lehet tudni, hogy mindig a hónap első 20 napjában végzi az árak felírását. Tehát ez azt jelenti, hogy azért a március első 10 napjában a védett ár előtti üzemanyagárak még magasabbak voltak, mint a februári átlagár, és részben ennek köszönhető az infláció emelkedése, vagy mondhatjuk úgy is, hogy szinte teljesen ennek tudható be az infláció emelkedése” – ecsetelte.

A havi árváltozásokra rámutatva elmondta még, hogy az egyéb cikkek és üzemanyagok esetében látszik egy jelentősebb megugrás, ugyanígy a ruházkodási cikkek esetében, ahol pedig a szezonalitás határozta meg az árakat. Ez a két termékkategória az, ahol jelentősebb áremelkedés látszott havi alapon.

A lakosság, mint ismertté vált, meglehetősen érzékeny az élelmiszerárak emelkedésére, átélt a közelmúltban nagyobb inflációs sokkot is. Ennek tükrében érdekes adatként emelte ki, hogy most az élelmiszerárak stagnálnak, mind havi, mind éves alapon.

„Mondhatjuk azt, hogy véget ért az intenzív élelmiszerár-emelkedés korszaka, ebben persze a nemzetközi folyamatok is segítenek; a globális élelmiszerár-csökkenés, illetve stagnálás begyűrűzött a magyar árakba is” – hangsúlyozta.

Hogy mennyire maradhatnak ezek az inflációs folyamatok továbbra is ilyen kedvezőek annak fényében, hogy az IMF az idei globális növekedési kilátásokat lefelé módosította, ugyanakkor az inflációs várakozásokat felfelé, erről Beke Károly azt mondta: a válasz javarészt a közel-keleti háború lefolyásán múlik.

„Most éppen arról beszélhetünk, hogy sikerült egy kéthetes tűzszünetről megállapodni, aminek örülnek a piacok. Ha a globális környezet támogató marad, a háború nem eszkalálódik és az energiaárak visszacsökkennek akár a februári szintjükre, akkor viszonylag olcsón megúszhatja a világgazdaság, kisebb inflációs sokkal. Azonban

ha elhúzódik a háború, az energiaárak továbbra is magasan ragadnak, szállítási nehézségek lesznek, továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy érdemben magasabb lesz az infláció.”

Felhívta még a figyelmet, hogy az áprilisi adatból már gyakorlatilag teljesen eltűnik majd az árréstopok hatása, hiszen épp egy éve vezette be a kormány. Szerinte ezek után az év közepén lesznek majd érdekes momentumok, hiszen május végéig vannak csak biztosan érvényben az árrésstopok, illetve a különböző megállapodások különböző szektorokkal,

• telekommunikációs cégekkel,
• bankokkal,
• biztosítókkal,
• gyógyszergyártókkal

arról, hogy nem emelik az áraikat. És a kormány januárban fél évvel halasztotta el az üzemanyagok jövedéki adójának emelését is, ami szintén aktuális lenne júliustól. Összességében emiatt tehát az év közepén jöhet majd egy komolyabb ugrás az inflációban.

Elemzők most tehát azt gondolják, hogy mindennek hatására az év második felében magasabb áremelkedéssel számolhatunk az év végére, újra akár a 4 százalék környékén is lehet az inflációs ráta.

Hogy az alacsony inflációs adat az alapkamat csökkentésével kapcsolatos várakozásokat is felerősítheti, arról megint csak úgy vélekedett, „érdemes megvárni azt, hogy mi lesz a közel-keleti konfliktus további sorsa”.

„Viszonylag könnyű helyzetben van a Magyar Nemzeti Bank, hiszen április végén lesz majd csak a következő kamatdöntő ülése,

tehát van ideje úgymond megvárni azt, hogy hogyan alakulnak a geopolitikai fejlemények. Az látszik, hogy ez az 1,8 százalékos infláció a jegybank toleranciasávja alatt van. A jegybank 2 és 4 százalék közötti inflációt céloz meg, ez alapján akár csökkenthetné is a kamatot a Monetáris Tanács. Kérdés, hogy a geopolitikai kockázatokat hogyan értékelik majd. És addig még eltelik a kéthetes tűzszünet is.”

Mindemellett közeleg a vasárnapi parlamenti választás, ami szintén okozhat Beke Károly szerint olyan pénzpiaci kilengéseket, ami befolyásolhatja az infláció alakulását.