Sztárigazolásnak nevezte Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány sajtótájékoztatóján Roska Botond Wolf-díjas neurobiológus csatlakozását.

A miniszter szerint az alapítvány 75 magyar kutatót vonz haza, és olyan tehetségeket kapcsol hozzájuk, akik a természettudományos kutatások területén Magyarország és a világ jövőjének meghatározó szereplői lesznek.

„Ezért hoztuk létre közösen az alapítványt, hogy egy olyan környezetet tudjunk biztosítani a külföldön és a jövőben itthon kutató magyaroknak, amely kutatási környezet a legkiválóbbaknak jár. Ezért újítottuk meg a doktori képzésünket, hogy ebben a képzésben is a valós eredmény számítson, ezért hoztunk egy új kutatási alapot és sokszoroztuk meg a kutatási alapok finanszírozását, hogy a csúcskutatást tudjuk támogatni."

A kuratórium elnöke Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus. A sajtótájékoztatón elmondta, Magyarország nyersanyaga a tehetség, erőforrása a tudás.

„Ez a nyersanyag az esetek túlnyomó többségében külföldön vált igazi, világszínvonalú, világraszóló értéket produkálni képes erőforrássá, és ami ennél is nagyobb problémája országunknak, hogy hosszú távon külföldön is maradt" – fogalmazott.

A cél szerinte ezt a kedvezőtlen folyamatot megállítani és megfordítani.

„A Frontiers Foundation egy olyan tudományos ökoszisztémát szeretne létrehozni, amely összekapcsolja a középiskolai, sőt talán már az általános iskolai tehetséggondozást a csúcskutatással. Úgy gondoljuk, ez egy olyan kísérlet, amelyre nemcsak, hogy Európában, de talán az egész világon sem volt még példa, annál is izgalmasabb! Óriási potenciált rejt magában” – tette hozzá.

A csúcskutatókat élőben is meg lehet majd nézni, fel lehet velük venni a kapcsolatot, Krausz Ferenc elmondása szerint a tehetséget már idejekorán fel lehet ismerni, láthatóvá válik, kivel érdemes már a korai stádiumban foglalkozni, útjukat kísérni, egyengetni.

„Ezek a világhírű kutatók, akik idejönnek, nem fogják feladni a külföldi tartózkodási helyüket és a munkahelyüket, tehát azzal, hogy ők itt megjelennek Magyarországon, automatikusan szerves kapcsolatba lépünk egy világhírű külföldi kutatóintézménnyel”

– ecsetelte.

Roska Botond Wolf-díjas látáskutató azt mondta, egy új terápia indításához először is meg kell érteni, hogyan működik az emberi agy.

„Az agyunk bonyolult, valószínűleg soha nem fogjuk megérteni teljességében, ezért nagyon fontos, hogy ne csak azon gondolkozzunk, hogy hogyan működik az agy, de próbáljunk technológiát építeni arra, hogy hogyan tudunk beszélni az agyhoz, hogyan tudunk hatni az idegsejtekre kívülről! Semmelweistől megtanultuk, hogy nem kell feltétlenül ismerni egy adott kórokozót ahhoz, hogy orvosi áttörést érjünk el; nem mindig kell mindent megértenünk, hanem meg kell valamit érteni, abból a valamiből a logikával és a matematikai-fizikai-biológiai képességeinkkel építeni valamit.”

A most épülő intézet elsősorban technológiai építésről szól majd Roska Botond elmondása szerint. Úgy látja, jó az egerekben megkezdeni a terápiát, de akkor az egereket kezelik, és nem az embert, így a valódi cél az életben tartott emberi agy kutatása lesz, vizsgálva a látás visszaadásának lehetőségeit.