eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
Berlin, 2018. júluius 4.Angela Merkel német kancellár felszólal a 2018-as szövetségi költségvetésnek a kancellári hivatal fejezetéről szóló vitájában a német parlamenti alsóház, a Bundestag ülésén Berlinben 2018. július 4-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Die Welt: Szembefordult Merkellel, mennie kell

A német kancellár szerint távoznia kell a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal vezetőjének, mert beleártotta magát a napi pártpolitikai küzdelmekbe - írta a Die Welt című német lap.

A lap hírportálján közölt értesülés szerint Angela Merkel úgy látja, hogy Hans-Georg Maassent mindenképpen le kell váltani, függetlenül attól, hogy miként vélekedik erről közvetlen felettese, Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter.

A kancellár a hét végén telefonon ismertette helyzetértékelését a szövetségi kormányt alkotó koalíció több vezető politikusával - áll a Die Welt beszámolójában.

Azt nem tudni, hogy a kancellár a belügyminiszterével is egyeztetett-e a kérdésről. Az viszont a lap koalíciós körökből származó információi szerint biztos, hogy

Angela Merkel elhatározta magát, és így már a kormánypártok vezetőinek kedd délutánra tervezett válságtanácskozása előtt eldőlt, az alkotmányvédelmi hivatal (BfV)vezetője nem maradhat a posztján.

A koalíciós pártok vezetői - Angela Merkel, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Horst Seehofer, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke és Andrea Nahles, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke - csütörtökön is tárgyaltak Maassen sorsáról. Nem jutottak megállapodásra, a döntést elnapolták keddre.

A Die Welt szerint a BfV vezetője csütörtökön a CDU/CSU pártszövetség szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőinek egy csoportja előtt kijelentette:

"Horst Seehofer azt mondta nekem, hogy ha én repülök, akkor ő is repül".

Hans-Georg Maassen 2012 óta vezeti a nemzetbiztonsági szolgálatot, munkája számos alkalommal váltott ki éles kritikát, többször sürgették távozását. Az utóbbi napokban belpolitikai botrányhoz vezetett egy nyilatkozata, amelyben a szászországi Chemnitzben tartott, erőszakba forduló tüntetésekkel kapcsolatban megfogalmazta azt a feltételezést, hogy azért hoztak nyilvánosságra egy videófelvételt külföldinek kinéző embereket kergető németekről, hogy eltereljék a figyelmet a demonstrációkat kiváltó gyilkosságról, amellyel az országba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak.

Arról is szólt, hogy

az alkotmányvédelemnek nincsenek információi arról, hogy külföldiek elleni hajtóvadászatok történtek Chemnitzben. Ezzel a kijelentéssel szembefordult Angela Merkellel,

aki hajtóvadászatként jellemezte a Chemnitzben történteket. A BfV elnökét az ügyben szerdán meghallgatta a Bundestag belügyi bizottsága és a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényhozási felügyeletét ellátó úgynevezett parlamenti ellenőrző testület (PKGr).

Horst Seehofer belügyminiszter a meghallgatások után kijelentette, töretlen az alkotmányvédelmi hivatal vezetőjébe vetett bizalma. Az SPD-t nem sikerült meggyőznie, a szociáldemokraták a meghallgatások után is Maassen leváltását követelték, ezért hívták össze csütörtökre a berlini kancellári hivatalba a koalíciós pártok vezetőit.

A Chemnitzben augusztus 26-án és 27-én történtekről időközben kiderült, hogy megtámadtak egy zsidó vendéglőt és rátámadtak az SPD támogatóinak egy csoportjára. Kiszivárgott egy belső rendőrségi feljegyzés is, amelyben az áll, hogy nagyjából száz, maszkot viselő szélsőjobboldali kutatott külföldiek után a Szászország tartományi nagyváros központjában.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×