eur:
409.4
usd:
375.88
bux:
74495.66
2024. november 5. kedd Imre

Szászországi miniszterelnök: "nem volt csőcselék és hajtóvadászat" Chemnitzben

Nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom Chemnitzben - jelentette ki Michael Kretschmer, a németországi Szászország tartomány miniszterelnöke a drezdai tartományi gyűlésben (Landtag) az utóbbi napokban lezajlott chemnitzi tüntetésekkel kapcsolatban.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a tüntetéseket kiváltó emberölés áldozatának emlékére egyperces néma tiszteletadással kezdett ülésen hangsúlyozta, hogy a Chemnitzben történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az általánosítás helyett a tárgyilagosság nyer teret.

Így tudomásul kell venni, hogy nem a többséget képviselik mindazok, akik erőszakoskodtak, gyűlölködtek, vagy éppen náci üdvözlésre lendítették karjukat a hatóságok gyanúja szerint az országba menedékkérőként érkezett emberek által elkövetett bűncselekmény miatt tartott demonstrációkon. Ezek a tüntetők szélsőjobboldaliak voltak, a szélsőjobb pedig a német "társadalmat fenyegető legnagyobb veszély" - mondta a tartományi kormányfő, hozzátéve, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt a tüntetéseken betöltött szerepe révén "a jogrenden kívülre helyezte magát".

Az AfD - amely a napokban az Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű, szélsőjobboldaliként számon tartott mozgalommal tüntetett Chemnitzben - a német társadalom megosztására és a szélsőségek felerősítésére törekszik - mondta Michael Kretschmer. Hangsúlyozta, hogy az AfD nem alternatívát kínál Németországnak, hanem "Németország alternatíváját" akarja felépíteni, és ezzel a törekvéssel szembe kell szállni.

Azzal kapcsolatban, hogy a tartomány és benne Chemnitz a volt NDK területén fekszik, a politikus kiemelte: nem szabad lenéző módon, a folyamatokat nyugatról szemlélve ítélkezni a kelet-németországiak felett, mert az új tartományok a német társadalom"szeizmográfjai", olyan helyek, amelyeken megmutatkoznak az egész országban kibontakozó változások.

Aláhúzta, hogy a tartományi kormány már az ország újraegyesítése óta, a kilencvenes évek elejétől kezdve küzd a szélsőjobb ellen, de ez nem lehet egyedül a kormány feladata, a szélsőjobb eszméit "a társadalmi középből kiindulva" kell elutasítani.

Michael Kretschmer sürgette, hogy a német politika teremtsen pártpolitikai oldalakat átívelő egyetértést a migrációs politikában. Ennek a konszenzusnak a bűnelkövetővé váló menedékkérők elleni hatékony fellépést biztosító szabályokra is ki kell terjednie, ezért az eddiginél gyorsabban kell hozzáigazítani a jogszabályi környezetet a változó körülményekhez - mondta.

Azzal kapcsolatban, hogy a Chemnitzben történt erőszakos cselekmények jellemzésére Angela Merkel kancellár és szóvivője, Steffen Seibert is használta a hajtóvadászat kifejezést, a kancellár szerdán Berlinben egy más ügyben tartott tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, hogy nyilvánosságra kerültek felvételek, amelyek "nagyon világosan mutatják a gyűlöletet és azt, hogy ártatlan embereket üldöznek".

"Az ilyen cselekményektől el kell határolódni, éppen ezt tette Seibert úr, és én is" - mondta Angela Merkel.

Az ügyeletes helyettes kormányszóvivő, Ulrike Demmer szintén Berlinben tájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette: a szövetségi kormány nem kíván a szavak jelentése körüli, "szemantikai vitákba" bocsátkozni.

Chemnitzben augusztus 26-ra virradóra egy 35 éves német állampolgárt késeltek meg. A bűncselekménnyel három férfit gyanúsítanak, mindhárman menedékkérőként érkeztek az országba, ketten előzetes letartóztatásban vannak, a harmadikat körözik.

Az eset demonstrációk sorozatához vezetett a szászországi városban. A gyilkosság napján tartott első, nem bejelentett tüntetésen és egy nappal később egy bejelentett demonstráción számos erőszakos bűncselekmény történt, amelyeket a német nyilvánosságban az elkövetők idegenellenességének és szélsőjobboldali, jobboldali radikális nézeteinek tulajdonítanak.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×