Infostart.hu
eur:
378.3
usd:
324.37
bux:
127792.14
2026. április 9. csütörtök Erhard
Berlin, 2018. szeptember 24.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője sajtótájékoztatóra érkezik a párt elnökségi ülése előtt Berlinben 2018. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mélyponton a német kormánykoalíció pártjainak támogatottsága

Az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták nem használtak sem a CDU-nak, sem a CSU-nak, az ellenzéki Alternatíva Németországnak elnevezésű jobboldali párt viszont nagyot profitált a koalíciós válságból.

A Chemnitzben majd az ugyancsak kelet-németországi Köthenben történt események és az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták tovább gyengítették a berlini koalícióban résztvevő pártok népszerűségét.

Ezzel egyidőben erősödött az ellenzék támogatottsága, ezen belül pedig immár

a legerősebb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt.

A Focus című hírmagazin arra keresett választ, hogy ha most tartanának választást, milyen támogatottsága lenne a három kormánypártnak. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból egyértelműen az derült ki, hogy együttesen is alig érnék el a szavazatok 44 százalékát.

A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) alig egy hét leforgása alatt másfél százalékot veszített népszerűségéből és

jelenlegi támogatottsága 27 százalék, amire eddig nem volt példa.

A koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt sem úszta meg veszteség nélkül az elmúlt hetek vitáit és így a voksok 16 és fél százalékára számíthatna, ami szintén negatív rekord.

A koalíciós feszültségből az ellenzék kovácsolt tökét

A Szabaddemokrata Párt 10, a Baloldali Párt 11 és a Zöldek immár 14 és fél százalékos támogatottságot remélhetnek, de

az ellenzék körében változatlanul a legerősebb a jobboldali Alternatíva Németországnak a maga 17 és fél százalékával,

ami a tavalyi országos választáson elért eredményhez viszonyítva 5 százalékos emelkedést jelent.

Az adatok arra vallanak, hogy ha a választók ma járulnának az urnákhoz, Angela Merkel számára csakis az úgy-nevezett Jamaica-koalíció jöhetne számításba, mert a két kereszténypárt, tehát a CDU és a CSU csakis a Szabaddemokratákkal és a zöldekkel tudná megszerezni a szövetségi törvényhozásban, a Bundestagban a mandátumok többségét. A német alkotmány értelmében ugyanis a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetője alakíthat kormányt. Az éppen egy évvel ezelőtt tartott országos választást követően

Angela Merkel kijelentette, hogy számára sem a Baloldali Párt, sem az AfD nem jön koalíciós partnerként számításba,

ezért előbb a Jamaica-koalíció megalakításába kezdett, de a Szabaddemokrata Párt visszalépése után nem maradt más választása mint a korábbi nagykoalíció újraélesztése. Erre viszont csakis azért volt lehetősége, mert tavaly szeptember végén a két kereszténypárt, a CDU és a CSU ugyan jelentősen vesztett népszerűségéből, de együttesen mégis sikerült megszerezniük a szavazatok közel 33 százalékát, a szociáldemokratákra pedig a választók 20 és fél százaléka szavazott. Így a nagykoalíció kényelmes többséggel rendelkezik a képviselőházban, azonban éppen a menekültkérdés miatt egyik belviszály követi a másikat és ez – mint a Focus legfrissebb felmérése is bizonyítja – egyre inkább megtépázza a népszerűségüket.

Címlapról ajánljuk
„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal
percről percre

„Az alternatív útvonalon történő olajbeszerzés megkezdődött” – Kormányinfó a választások előtt 3 nappal

„Ha végrehajtanánk az EU követelését, 48 600 forinttal több lenne a családok üzemanyagköltsége, a villany 16 000, a gáz 30 000 ezer forinttal lenne drágább havonta”; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a vasárnapi országgyűlési választások előtt utoljára várta a sajtó képviselőit a Karmelitába, hogy beszámoljon a hétközi kormányülés friss döntéseiről. Cikkünk percről percre frissül!

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor Amerika-szakértő.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×