Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
336.17
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Berlin, 2018. szeptember 24.Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője sajtótájékoztatóra érkezik a párt elnökségi ülése előtt Berlinben 2018. szeptember 24-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Mélyponton a német kormánykoalíció pártjainak támogatottsága

Az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták nem használtak sem a CDU-nak, sem a CSU-nak, az ellenzéki Alternatíva Németországnak elnevezésű jobboldali párt viszont nagyot profitált a koalíciós válságból.

A Chemnitzben majd az ugyancsak kelet-németországi Köthenben történt események és az Állambiztonsági Hivatal elnöke körül kirobbant viták tovább gyengítették a berlini koalícióban résztvevő pártok népszerűségét.

Ezzel egyidőben erősödött az ellenzék támogatottsága, ezen belül pedig immár

a legerősebb ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elnevezésű jobboldali párt.

A Focus című hírmagazin arra keresett választ, hogy ha most tartanának választást, milyen támogatottsága lenne a három kormánypártnak. A legfrissebb közvélemény-kutatási adatokból egyértelműen az derült ki, hogy együttesen is alig érnék el a szavazatok 44 százalékát.

A kancellár vezetése alatt álló Kereszténydemokrata Unió (CDU) és testvérpártja, a kizárólag Bajorországban működő Keresztényszociális Unió (CSU) alig egy hét leforgása alatt másfél százalékot veszített népszerűségéből és

jelenlegi támogatottsága 27 százalék, amire eddig nem volt példa.

A koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt sem úszta meg veszteség nélkül az elmúlt hetek vitáit és így a voksok 16 és fél százalékára számíthatna, ami szintén negatív rekord.

A koalíciós feszültségből az ellenzék kovácsolt tökét

A Szabaddemokrata Párt 10, a Baloldali Párt 11 és a Zöldek immár 14 és fél százalékos támogatottságot remélhetnek, de

az ellenzék körében változatlanul a legerősebb a jobboldali Alternatíva Németországnak a maga 17 és fél százalékával,

ami a tavalyi országos választáson elért eredményhez viszonyítva 5 százalékos emelkedést jelent.

Az adatok arra vallanak, hogy ha a választók ma járulnának az urnákhoz, Angela Merkel számára csakis az úgy-nevezett Jamaica-koalíció jöhetne számításba, mert a két kereszténypárt, tehát a CDU és a CSU csakis a Szabaddemokratákkal és a zöldekkel tudná megszerezni a szövetségi törvényhozásban, a Bundestagban a mandátumok többségét. A német alkotmány értelmében ugyanis a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetője alakíthat kormányt. Az éppen egy évvel ezelőtt tartott országos választást követően

Angela Merkel kijelentette, hogy számára sem a Baloldali Párt, sem az AfD nem jön koalíciós partnerként számításba,

ezért előbb a Jamaica-koalíció megalakításába kezdett, de a Szabaddemokrata Párt visszalépése után nem maradt más választása mint a korábbi nagykoalíció újraélesztése. Erre viszont csakis azért volt lehetősége, mert tavaly szeptember végén a két kereszténypárt, a CDU és a CSU ugyan jelentősen vesztett népszerűségéből, de együttesen mégis sikerült megszerezniük a szavazatok közel 33 százalékát, a szociáldemokratákra pedig a választók 20 és fél százaléka szavazott. Így a nagykoalíció kényelmes többséggel rendelkezik a képviselőházban, azonban éppen a menekültkérdés miatt egyik belviszály követi a másikat és ez – mint a Focus legfrissebb felmérése is bizonyítja – egyre inkább megtépázza a népszerűségüket.

Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×