Objektíven kijelenthető, hogy számos tárgyi tévedést tartalmaz a Sargentini-jelentés – kezdte a dokumentummal kapcsolatos nyilatkozatát Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója majd hozzátette, hogy politikailag nincs másról szó, mint az európai parlamenti kampány kezdetéről.

„Nevezhetjük bevándorláspárti és bevándorlásellenes erők, liberálisok és kereszténydemokraták küzdelmének, de az biztos, hogy polarizálttá vált az európai belpolitika küzdőtere” – fogalmazott a szakértő, aki szerint május 26-a után a jelenlegi – „bevándorláspárti” – erőviszonyok megváltoznak.

Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója azonban úgy látta, hogy az Európai Parlament többsége a jelentéstervezet révén elmondhatja miként vélekedik a magyarországi jogállamiságról. Szerinte a szavazás után fény derül arra, hogy az Európai Parlament – így maga az EU és annak polgárai – mennyiben osztják azt a véleménye, hogy a magyar jogállamisággal problémák vannak.

Mráz Ágoston szerint azonban az Európai Parlament nem csupán véleményét mondja el, hanem vádhatóságként jár el.

„Egy ilyen jelentésnek az elfogadása jelentősen különbözik egy politikai nyilatkozattól, ha azzal egy vádhatóság módjára eljárást lehet indítani egy országgal szemben”

– hangsúlyozta.

Tóth Csaba aláhúzta: nem állítja, hogy ne lennének eljárásjogi vagy tartalmi problémák a különjelentéssel, ám – mint mondta – az alapkérdés az, hogy van-e probléma az unió alapértékeinek teljesülésével Magyarországon. Az, hogy ezt az Európai Parlament képviselői ítélhetik meg politikai véleménynyilvánítássá teszi, tehát a kampány részeként is lehet rá tekinteni – tette hozzá a stratégiai igazgató. A jelentés központi gondolata ugyanakkor nem ez, hanem, hogy

„vajon megtehet-e egy politikai többség mindent egy adott országban”

– emelte ki. „Lehet-e egyetlen egy politikai közösségnek – még akkor is ha ehhez joga van – alkotmányoznia, elfoglalni az intézményeket, leépíteni az Alkotmánybíróságot, politikai eszközként használni az ügyészséget és az Állami Számvevőszéket” – részletezte a szakértő.

Tóth Csaba szerint inkább kommunikációs szempontból van szerepe annak, hogy elfogadják-e a különjelentést vagy sem, jogi következménye elenyésző. Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont fontos lehet az Európai Néppárt jövője szempontjából, hogy megmarad-e a centrista pártcsalád jelenlegi formájában vagy szintén polarizálódik, ahogy az európai politikai színtér is.

Hova vezet a konfrontatív külpolitika?

Nagy vita van arról, hogy európai dimenzióban valóban sikeres-e Orbán Viktor konfrontatív külpolitikája – mutatott rá Tóth Csaba. „Meg fogjuk látni, hogy az a konfrontatív pozicionálás, ami arról szól, hogy Magyarország érdekei mindig az elsők, amely adott esetben harcol más európai politikusokkal, javítja vagy rontja Magyarország helyzetét hosszútávon” – fogalmazott.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezérigazgatója úgy látta, hogy a visegrádi egység nem csak a migráció témájában létezik.

„Szavazati súlyát tekintve ugye a visegrádi négyek Franciaországgal vannak egy szinten”

– jegyezte meg. A szakértő szerint az együttműködés így képes kiegyenlíteni a német-francia tengelyben gondolkodó, hagyományos nyugat-európai álláspontot.

Abban viszont egyetértett Mráz Ágoston Sámuel Tóth Csabával, hogy a politika hosszú távú sikerességét a történelem döntheti el. Tóth Csaba azonban kockázatosnak látta ezt a politikát a visegrádi négyek részéről. „Ha ez az együttműködés és ez a stratégia oda vezet, hogy a nyugat-európai, az Európai Unió költségvetését jelentős részben összedobó államok arra fognak jutni a következő költségvetési ciklusban, hogy ők inkább nem adnának több forrást a visegrádi országoknak, akkor ki kell mondanunk, hogy ez egy hibás stratégia” – fogalmazott a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.

„Ez a fajta közös fellépés maximum oda vezet, hogy közösen szenvednek majd a források hiányától”

– tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel erre azzal felelt, hogy az unió legkisebb államának is van vétójoga a keretköltségvetés elfogadásakor. Szerinte

a nyugati, fejlett indusztrializált régiók rá vannak szorulva a többi térségre a munkaerő és a tőke szabad áramlása miatt. „Éppen ezért ez az íratlan szabálya az EU-nak, hogy van egy minimális mértékű, az összeurópai GDP 1 százalékát kitevő újraelosztási mechanizmus” – tette hozzá. Mráz Ágoston Sámuel szerint az esetleges forrásmegvonásról szóló politikusi nyilatkozatokat is az európai parlamenti kampány részének lehet tekinteni.