Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Danang, 2017. november 11.Donald Trump amerikai elnök (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. (MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/pool/Mihail Klimenyev)
Nyitókép: Mihail Klimenyev

Szenátus: Putyin segítette győzelemre Donald Trumpot

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el az orosz beavatkozást a 2016-os amerikai választási folyamatba, hogy Donald Trumpot segítsék győzelemhez Hillary Clintonnal szemben - állapította meg az amerikai szenátus hírszerzési bizottsága legújabb, kedden publikált jelentésében.

A demokrata és republikánus szenátorokból álló bizottság jelentésében leszögezte, hogy a hírszerző közösség értékelése Oroszország beavatkozását illetően helytálló volt, Moszkva "egyértelműen" Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét részesítette előnyben.

A bizottság republikánus elnöke, Richard Burr észak-karolinai szenátor, valamint demokrata párti kollégája, Mark Warner virginiai szenátor hangsúlyozták:

"nincs ok a hírszerzők következtetéseinek kétségbe vonására".

A szenátorok szerint az orosz erőfeszítések a 2016-os amerikai választások befolyásolására csak "Moszkva azon régi óhajának legutóbbi megnyilvánulásai, hogy aláássa az Egyesült Államok vezette nyugati liberális demokráciákat".

A szenátusi bizottság egyetért azon hírszerzési megállapításokkal is, melyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök maga rendelte el a beavatkozást az amerikai kampányba, azzal a céllal, hogy "aláássa az Egyesült Államok demokratikus folyamatába vetett hitet" és "lejárassa" a demokrata párti elnökjelöltet, Hillary Clintont. A hírszerző közösség - állítja a bizottság - "korrektül állapította meg", hogy a beavatkozási kísérletek "kiterjedtek" és "kifinomultak" voltak. A bizottság egyúttal visszautasította azt az elsősorban Donald Trump támogatói által hangoztatott feltételezést, miszerint a bizottság munkáját politikai megfontolások befolyásolták.

Elemzők rámutatnak, hogy a szenátusi bizottság következtetései eltérnek a képviselőház Devin Nunes republikánus politikus által vezetett hírszerzési bizottság jelentésében megfogalmazottaktól. A képviselők ugyanis vizsgálódásaik nyomán nem vonták le azt a következtetést, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelműen Donald Trump elnökségét részesítette előnyben, inkább a hírszerzés munkafolyamatára és következtetésének hátterére összpontosítottak.

Trump július 16-án találkozik Putyinnal Helsinkiben.

A csúcstalálkozó előkészítése céljából egy kongresszusi küldöttség tárgyal Moszkvában, Richard Shelby alabamai republikánus szenátor vezetésével. A Shelbyt kísérő amerikai újságírók kérdeztek a szenátort, hogy mit vont le a jelentésből. A politikus nem kommentálta a híreket, azzal válaszolt, hogy ezt a témát majd Donald Trump és Vlagyimir Putyin megvitatja egymással, s a csúcstalálkozó "talán egy új nap kezdete lesz" a két ország kapcsolataiban. Shelby szenátor a CNN hírtelevízónak azt is elmondta: lehet javítani az Egyesült Államok és Oroszország viszonyán, hiszen "vannak közös érdekeink a világban".

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×